Taimoor Sohail és Jan Zika, a Sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársai a The Conversationön mutatják be, hogy miként befolyásolja a klímaváltozás a vízkörforgást. Mint írják, az éghajlati átalakulás miatt megváltozik, hogy a csapadék hol éri el a szárazföldet, így a nedves régiók egyre csapadékosabbak, míg a száraz területek egyre aszályosabbak lesznek.
Új tanulmányukban a szakértők 1970-től kezdődően vizsgálják a víz útját.
A kutatók szerint elemzésük is igazolja, hogy minél előbb drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásunkat.
A globális felmelegedés következtében a vízciklus elkezdett eltolódni: az édesvíz egyre inkább eltűnik a száraz területekről, míg a csapadék több az eleve nedvesebb régiókban. A jelenségről az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021-es jelentésében is beszámolt. A folyamat olyan eseményekben nyilvánul meg, mint amilyen a nyugat-amerikai megaaszály.
A szakértők úgy vélik, eddig csak ízelítőt kaptunk a jövőből. A vízkörforgás az elkövetkező évtizedekben még jobban felborul majd, és egyre több embert fognak érinteni az aszályok és áradások.
Bár a kutatók érzékelik az átalakulásokat, nehéz meghatározni, hogy a vízciklus változásai pontosan milyen mértékűek, illetve mennyire gyorsak. A fő probléma az, hogy nincs elég adatunk az egész bolygó csapadékozásra és párolgásra vonatkozóan.
A tudósok ezért az óceánokat kezdték el tanulmányozni. Az óceánvíz sóssága régiótól függően igen eltérő lehet, az Atlanti-óceán például átlagosan sósabb a Csendes-óceánnál. Ennek oka a csapadék, ami azt is jelenti, hogy a sótartalom felmérésével következtetni lehet a vízciklusra. Sohailék most egy új módszert fejlesztettek ki arra, hogy a sósság révén vizsgálhassák a körforgás alakulását.
Az eredmények alapján 1970 óta mintegy 46-77 ezer köbkilométernyi víz tolódott el a trópusokról a hidegebb térségekbe. Ez azt jelenti, hogy a nedvesebb területeken 7 százalékkal több, a szárazabbakban pedig 7 százalékkal kevesebb csapadék hullik. Mindez azt mutatja, hogy a helyzet súlyosabb a vártnál.
A szakértők úgy gondolják, hogy a ciklus felborulása világszerte veszélybe sodorja az emberi közösségeket és az ökoszisztémákat. Ahhoz, hogy a hatásokat mérsékeljük, minél előbb drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok emisszióját.
