Csípőprotézis kétmillióért, mandulaműtét 300 ezerért – ennyit kell fizetni a magánegészségügyben, ha kikerülné a kórházi várólistát

• Bütyökműtét 300 ezerért,
• aranyérműtét 600 ezerért,
• köröm-körömágy korrekció 48 ezer forintért,
• szemölcs/árpa eltávolítása 12 ezerért,
• orrsövényműtét 230 ezerért

– ezek a beavatkozások a legolcsóbbak közé tartoznak a magánegészségügyben, ahova egyre több beteg fordul a felsoroltaknál komolyabb műtétet igénylő problémákkal is, így kerülve ki az állami kórházak várólistáit.

Betegcunamihoz vezetett a járvány alatti műtétstop

A borsos árú magánműtétek népszerűségének az az oka, hogy a koronavírus-járvány drámai változást hozott az egészségügyben, teljesen felborította a magán- és az állami ellátás viszonyát. Már a pandémia előtt is egyre többen választottak bizonyos ellátásokat a fizetős szektorban, a járvány után pedig érzékelhetően tovább emelkedett a számuk. Ennek oka már nem csak az, hogy a magánellátásban jobban bíznak a betegek, ráadásul kedvesebben is bánnak velük. Mivel a közellátásban a visszaáramló betegek miatt jelentősen megnyúltak a várólisták, a betegek fő szempontja az lett, hogy minél előbb ellátáshoz jussanak, ennek érdekében pedig hajlandók egyre mélyebbre nyúlni a pénztárcájukba.

A magánegészségügyi szolgálatásokra általában jellemző, hogy a legkomolyabb, komplex, a szolgáltatótól jelentős anyagi ráfordítást igénylő, rizikósabb műtétek, beavatkozások nem szerepelnek a szolgáltatók kínálatában, helyettük inkább egynapos vagy kevésbé bonyolult műtéteket ajánlanak.

Eddig a betegek túlnyomó többsége laborvizsgálatok, menedzserszűrések, a járvány alatt pedig PCR- és antigén-tesztek elvégzése miatt vette igénybe a magánszolgáltatókat, megkerülve a gyakran lomha és körülményes állami ellátást. A járvány miatt azonban ez átalakult:

mivel a kórházak hónapokig csak sürgős műtéteket végezhettek, az operációstop feloldása után elképesztő létszámú beteg zúdult az intézményekre, amelyek nem tudnak ezzel lépést tartani.

Kézenfekvő megoldás a magánegészségügy igénybevétele, és úgy tűnik, sokan valóban ezt választják, annak ellenére is, hogy akár több százezer forintra rúghat az ellátásuk.

Kapcsolódó

Keressen máshol, másik orvost! – helyinek beállított, általános ellátási bajok az egészségügyben

Lokális összeomlásokat valahogyan elviselve működik a járvány utáni egészségügyi ellátás, amelyet leálló traumatológiák és sürgősségi osztályok jellemeznek. Az okok összetettek.

A múlt héten egy, a magánegészségügyről rendezett konferencián a többi között arról beszéltek a meghívottak, hogy olyan új társadalmi rétegből kerülnek ki a páciensek, akik előtte nem vették igénybe a fizetős szolgáltatásokat. A konferencián felszólalt Kóka János, a Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere is, aki a nemrég Budapesten új klinikát nyitó Doktor24 csoport elnöki posztját tölti be. Béres György, a Doktor24 Ortopédiai Centrum orvoscsoportjának vezetője a klinika múlt heti sajtóbejárásán a Népszava tudósítása szerint elmondta: a magánellátásra is rázúdult a rengeteg beteg, a Doktor24 ortopédiai klinikáján például száz olyan páciens van már, akiknek az új multiklinika nyitásáig nem is tudtak időpontot adni csípőprotézis-műtétre.

A közellátásban jelenleg csípőprotézisre több mint 7400-an várnak, az átlagos várakozási idő 488 nap. Térdprotézisre több mint 8641-en várnak átlagosan 590 napot.

Nem az a meglepő, hogy sokan a magánellátásban fekszenek műtőasztalra, sokkal inkább az, hogy ezért hajlandók és képesek is több százezer forintot fizetni. A Kóka-féle Doktor24-ben

egy csípőprotézis-műtét másfél millió forint,

és a többi magánszolgáltatónál sem olcsóbb, sőt. A nemrég nagyobb épületbe költözött DunaMedicalnál 1,7 milliót kóstál, de a szolgáltató honlapján feltüntette: a műtétnél beültetésre kerülő protézis pluszban fizetendő. Továbbá az ár nem tartalmazza a műtétet megelőző vizsgálatok és a műtétet követő ápolási csomag díját, valamint a műtét során esetlegesen felmerülő szükséges speciális eszközök és a szövettani vizsgálat árát sem.

A tavaly nyitott Wáberer Medical Centerben többféle csípőműtétet végeznek. A legolcsóbb 1,8 millióba kerül (az árban nincs benne az implantátum), de ha valaki izomátvágás nélkül végzett anterior csípőprotézis-beültetést kér számítógépes tervezéssel, annak 2,1 millió forintot kell fizetnie.

Az állami kórházak várólistáinak második helyezettje a térdprotézisműtét, ami a csípőhöz hasonlóan szintén méregdrága. A Wáberernél a betegre tervezett sablonnal végzett minimál invazív térdprotézis beültetése több, mint 2,4 millió – ez számít a legdrágábbnak a magánkórház térdműtétjei közül. Aki térdprotéziscserére vagy -revízióra szorul, annak „csak” 1,8 milliót kell fizetnie, igaz, az implantátum ára ebben nincs benne. A Medicover szinte jutányosnak számító 850 000 forinttól kínálja a teljes térdprotézis-beültetést, bár az kérdéses, hogy ezen felül mennyit kell még fizetni.

Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek „csupán” a térdkalácsa törött el: neki a Wáberernél 450 ezer forintot kell perkálnia, ha nem akar várni a közfinanszírozott ellátásra. A DunaMedical 1,9 millióért kínál térdprotézis-beültetést, a térdízület töréseinek ellátása pedig megúszható 400 ezer forint alatt.

A Csányi Sándor cégének tulajdonában lévő Budai Egészségközpont ortopédiai árlistájában találjuk a legborsosabb árat:

a magánszolgató egy bokaprotézisért 3 391 000 forintot kér.

A kórházi várólisták szintén állandó dobogós helyezettje a szürkehályogműtét, ami nem meglepő módon nem olcsó annak, aki a magánegészségügyet választja. Bár a magánszolgáltatók csak egy része kínál szürkehályogműtétet, ahol szerepel az ajánlatban, ott 600–700 ezer között mozog az ára.

A rutinbeavatkozásnak számító mandulatűtétért is több százezer forintot kérnek a magánegészségügyben. Torok- és/vagy orrmandula eltávolítása a DunaMedicalnál 270 ezerbe kerül, de van egy félmilliós változata is, ezt az úgynevezett koblációs eljárással végzik, és a Medicovernél 310 ezer forinttól indul.

A műtétek díja csak egy részét képezi a beavatkozás teljes összegének, hiszen az operáció előtt többszöri, alkalmanként 20-30 ezer forintos konzultációra és különböző vizsgálatokra is kötelezik a betegeket. Utóbbiak árazása a vizsgálat fajtája és a vizsgált terület alapján tág határok között mozog. Egy CT-vizsgálat ára 25 ezertől 90 ezer forintig terjed, az ultrahang 22 és 45 ezer forint között mozog átlagosan, a röntgen átlagára 25 ezer forint, az MR pedig felmehet 100 ezer forint fölé is.

Műtét banki kölcsönből

Az NN Biztosító augusztusban közzétett, ezer fő megkérdezésével készült kutatásából kiderült, hogy a magánellátást igénybe vevők az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra, többet, mint az előző években. Ezeket a kiadásokat csupán az érintettek 17 százaléka finanszírozta biztosítás vagy egészségpénztári tagság révén. A döntő többség a saját jövedelméből (készpénzzel vagy bankkártyával) fizetett.

Bár egyre nő azoknak a száma, akik a magánegészségügyi ellátást veszik igénybe, a vizsgálatok, konzultációk és beavatkozások költsége anyagilag megterhelő – legalábbis az érintettek 59 százaléka így nyilatkozott. Többségük csak nehezen tudja előteremteni az összeget. Béres György azt mondta,

többségük közös családi finanszírozásból oldja meg, de akadnak olyanok is, akik bankkölcsönt vesznek fel, hogy finanszírozni tudják a műtétjüket a magánegészségügyben.