Kölcsön azért van, csak nem a korábbi feltételekkel. Németh László, a K&H Bank igazgatója szerint például náluk átlagosan 2 százalékkal drágultak a kkv-hitelek kamatai, alapvetően azért, mert a bank is ennyivel borsosabb áron tud külső forrásokat szerezni. Az OTP Banknál a mikro- és kisvállalkozói devizakölcsönök kamatai 1–2,5 százalékkal lettek magasabbak, de még a forinthiteleknél is akár 1 százalékos volt az emelés. A középvállalatok átlagosan 1,5–1,75 százalékkal magasabb kamatú hitelekre számíthatnak. Igaz, a tényleges terheket némileg csökkentették az időközben bekövetkezett külföldi jegybanki kamatcsökkentések – hangsúlyozta Kálmán László, az OTP Bank igazgatója.
Egyelőre egyszerűen alig van elérhető kkv-hitel – fogalmazott viszont ezzel szemben lapunknak (bizonyára kissé sarkosan) az egyik hitelközvetítő cég vezetője. Ehhez képest érdekes, hogy a bankok egy része – így a K&H vagy a Budapest Bank – állítása szerint még hitelbírálati gyakorlatán sem változtatott, azaz náluk nincs semmilyen szigorítás.
Egyedi elbírálások
Más pénzintézetek viszont világosan jelzik: a válság miatt óvatos hitelezési gyakorlatra, szigorúbb hitelbírálati, adósminősítési rendszerre kellett átállniuk.
A bankok hiteldöntéseinél – esetleg egyéb, szubjektív elemek rovására – nagyobb súllyal szerepel a vállalkozás megbízható pénzügyi helyzete és üzletvitele, az üzleti terv megalapozottsága, a beszállítói és vevői kör összetétele, koncentráltsága, illetve az adott iparág kockázati besorolása. Míg korábban néhány pénzintézetnél a mikrovállalkozások esetében automatizált (pontozásos, úgynevezett scoringalapú) hitelbírálati rendszer volt érvényben, most többen is nyomatékosan hangsúlyozták közülük: valamennyi kölcsönkérelem esetében egyedi elbírálást alkalmaznak.
Vannak bevallottan különösen kockázatosnak számító ügyfélcsoportok is. Plank Gábor, a Budapest Bank üzletágvezetője ezen iparágak sorából az építőipar mellett a fuvarozást, az autóalkatrész-beszállítást említette, amelyhez a K&H Banknál még az autókereskedelmet tették hozzá.
Átrendeződés
Noha eddig egyetlen bank sem számolt be a problémássá vált – azaz késedelmes visszafizetésű – kkv-hitelek arányának tényleges emelkedéséről, a hitelintézetek egy része más módon is kész a kockázatok előzetes csökkentésére. Az MKB Bank – s vélhetően még jó pár piaci szereplő – így a kölcsön mellé elvárt fedezetek, biztosítéki elemek arányának növeléséről döntött.
Míg korábban ugyanis a vissza nem fizetés kockázata alacsonyabb volt ugyanannál a kkv-ügyletnél, addig mára a megváltozott piaci körülmények következtében ez a rizikó lényegesen megemelkedett – jelezte Markhot Eszter, a pénzintézet nagykereskedelmi értékesítése támogatásának vezetője. Ez azzal is jár, hogy ha egy cég már visszafizette korábbi hitelét, s ugyanarra a fedezetre mostanában újabbat kér, valószínűleg már csak alacsonyabb összegű kölcsönt kaphat. A korábbinak megfelelő összeg folyósításához, ha erre mód van, a bankok további kiegészítő fedezet bevonását kérik az ügyféltől.
A hitelintézetek többsége viszont úgy látja: az utóbbi időben maguk a kkv-k egy része is visszafogta hitelkeresletét. Ennek oka nemcsak a magasabb kölcsönteher lehet, hanem az is, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben sokan elhalasztják – korábban tervezett – beruházásaikat. A Raiffeisen Banknál, az OTP Banknál és az Erste Banknál is egybehangzóan arról számoltak be, hogy a hosszú távú hiteligénylések rovására nagyobb hangsúlyt kapnak a rövid, a likviditás fenntartását szolgáló kölcsönfajták, így a folyószámla- és forgóeszközhitelek. Ennek egyik oka a körbetartozás, a követelések lassú teljesülése vagy esetleg értékesítési nehézségek – erősítette meg Tenke Gábor, az Erste Bank igazgatója.
Bár az exportőr cégek – elsősorban a döntően hazai alapanyagokból, magas itthoni élőmunka-aránnyal dolgozó vállalkozások, például az élelmiszer-ipari, mezőgazdasági társaságok – elvileg a tartósan gyenge forintárfolyam nyertesei lehetnének, a pénzintézetek egyelőre az ő esetükben sem látnak növekvő hitelkeresletet. A gyenge magyar valuta ugyanis esetükben vélhetően csak a nyári forinterősödés kedvezőtlen hatásait ellensúlyozza, a válság egyéb jellemzőit azonban nem – vélték a bankárok.
Állami segítség
A hitelínség idején maguk a pénzintézetek is az állami könnyítésekkel együtt kínáltak kölcsönprogramokat – így az Új Magyarország (ÚM) Mikrohitel Programot, a kedvezményes forgóeszközhitelt, beruházási kölcsönöket, illetve az ezekhez kötődő hitelgaranciát – ajánlották megoldásként az ügyfeleknek.
Csakhogy a programokhoz még nem csatlakozott hitelintézetek azt is bevallották: a belépés jelentős informatikai és adminisztrációs költségekkel jár, így ezek teljesítése után tudják majd e termékeket kínálni.
Az állami konstrukciókat elsőként már kínáló hitelintézetek viszont máris továbblépnének. Célszerű volna az új, kkv-k forgóeszközhitel-programjának célcsoportját kiterjeszteni például a kereskedelmi szektorra is – fogalmazott Laincsek János, a Raiffeisen Bank kkv-területének vezetője, aki az eddigiek mellé újabb, speciális célú kisvállalkozói forgóeszközprogramok bevezetését is sürgette. Az MKB Banknál pedig úgy vélték: a hitelezéshez nélkülözhetetlen, stabil banki forrásteremtést segíthetné a kamatadó mértékének csökkentése és a hosszú futamidejű befektetések kamatadójának
0 százalékra módosítása.
Mikro-, kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelek
az elmúlt két évben
20007 2008
Megnevezés db Mrd Ft db Mrd Ft
Tárgyévben nyújtott hitel 233 835 3 482,159 303 577 3 902,844
Éven túli hitelek összesen 24 529 1 251,640 26 692 1 253,537
Éven túli forinthitelek 11 757 469,098 13 106 510,866
– ebből: beruházási hitel 3 047 153,135 3 869 152,989
Éven túli devizahitelek 12 772 782,542 13 586 742,671
Éven belüli hitelek összesen 209 306 2 230,518 276 885 2 649,308
Éven belüli forinthitelek 188 892 1 574,140 244 244 1 862,685
– ebből: export-előfinanszírozási hitel 21 4,080 14 3,482
Éven belüli devizahitelek 20 414 656,378 32 641 786,622
Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Mikorra várják a bankok a gazdasági válság végét?
Bank Időpont
Budapest Bank Elhúzódó, 2-3 éves recesszióval számolnak
K&H Bank 2010-ben vagy 2011-ben nőhet először a GDP
MKB Bank A legoptimistább előrejelzés szerint 2010 vége/2011 eleje
OTP Bank 2010-ben már enyhén pozitív lehet a fogyasztási és a beruházási dinamika,
ha a külső környezet is kedvezően alakul
Raiffeisen Bank A gazdasági válság hatása évekig érzékelhető lehet majd
Forrás: bankok közlései
