Valóságos szavazásdömpinget tartott nyári szünet előtti utolsó ülésnapján az Országgyűlés.
Kétharmaddal szavazták meg a rendőrségi integrációt
Az Országgyűlés 334 igen, 2 nem és 9 tartózkodás mellett módosította a rendőrségről szóló törvényt, amellyel lehetővé válik a rendőrség és határőrség integrációja. A döntéshez az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára volt szükség.
A kormány tavaly júniusban hozott határozatot arról, hogy integrálják a rendőrséget és a határőrséget, mivel Magyarország teljes jogú schengeni tagságát követően – várhatóan 2008. január 1-jétől – a határrendészeti feladatok annyira átalakulnak, hogy azt a rendőrségen belüli határrendészeti ág is el tudja látni.
Minősített többségre volt szükség a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvényjavaslat támogatásához is. A törvény célja, hogy biztosítsa az érintett hatóságok SIS rendszerbe való bekapcsolódását, a szükséges adatok, például a körözéssel, elfogatóparanccsal, megsemmisült okmányokkal kapcsolatos adatok tárolását, amelynek segítségével a rendszeren keresztül más országok is hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.
Nem függesztették fel Lomnici mentelmi jogát
A Ház a mentelmi bizottság javaslatának megfelelően 318 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett tartotta fent a Legfelsőbb Bíróság elnökének mentelmi jogát. Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának szocialista elnöke közölte: a rendszerváltás óta eddig egyetlen esetben sem fordult elő, hogy az LB elnöke mentelmi jogának felfüggesztését kérték.
A Veszprémi Városi Bíróság egy magánvádas feljelentés miatt kereste meg az Országgyűlést, hogy függessze fel a Legfelsőbb Bíróság elnökének mentelmi jogát, mivel ellene becsületsértés miatt tettek feljelentést. A feljelentő szerint az ellene indított cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési bírósági kereset becsületét sértő közléseket tartalmaz.
A képviselők 205 igen, 134 nem szavazattal elfogadták a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény módosítását. A Ház elfogadta a szövetkezetekről szóló törvény módosítását, amely a szövetkezetek használatában lévő, több tízezer hektárnyi maradványföld tulajdonjogának rendezésére ad lehetőséget.
Megvédik Szentgotthárdot
A képviselők 340 szavazattal elfogadták a Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A határozat azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés aggódik Szentgotthárd és térsége lakosságát és társadalmát kedvezőtlenül érintő, Ausztriából származó káros környezeti hatások miatt, és tiltakozik az osztrák hulladékégető határ mellé tervezése ellen.
Ezen kívül megszavazták a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény módosítását, a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről szóló határozati javaslatot, a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó törvényt, ami a megrendelőnek 30 napot ad a fizetés teljesítésére, a vállalkozónak pedig zálogjogot biztosít a megrendelő tulajdonában lévő, de a vállalkozó által épített ingatlanon.
343 igen és egy tartózkodás mellett az “Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány” működésével kapcsolatos vizsgálóbizottság felállításáról is döntött az Országgyűlés.
Nem utazhatnak ingyen a képviselők
Elfogadták a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003-as törvény módosítását, amely a vasúti és a távolsági autóbusz-közlekedés tarifáinak egységesítését célozza. A javaslat kiterjeszti a kedvezményes utazásokat a félhavi bérletekre, bővíti az ingyenes utazásra jogosultak körét az Európai Gazdasági Térség tekintetében, valamint megszünteti az országgyűlési képviselők ingyenes utazási lehetőségét.
A Ház megszavazta az úthasználattal arányos elektronikus díjfizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló országgyűlési határozatot. A törvény lényege, hogy a megtett úttal arányos díjat kelljen fizetni az utakon.
—-Több oktatási törvény is változik—-
A legfontosabb változás talán a felsőoktatási intézmények finanszírozásában áll be: a források intézmények közötti elosztásáról három éves megállapodásokat kötnek majd. A jogszabály a finanszírozás kapcsán az idei 214 milliárd forintos költségvetési támogatást tekinti bázisnak, és a törvényi változásnak köszönhetően 2010-re a felsőoktatási büdzsé 241 milliárd forintra növekedhet.
A változások érintik az “intercity-professzorok” foglalkoztatását is. A szabályozás a 2007. szeptember 1. után nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények új szakjainál és a már létező intézmények 2007.szeptember 1-én induló új képzéseinél változik. Ennek értelmében az akkreditáció során egy oktató csak egy felsőoktatási intézménynél vehető figyelembe.
Lényeges változás az is, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl a felvételizőknek előírhatják az emelt szintű érettségit, de csakis akkor, ha erről a középiskolásokat a felvételi előtt két évvel értesítik. Emelt szintű érettségit természetesen ezután is csak a kormányrendeletben meghatározott tantárgyakból lehet elvárni. A módosítás pontosítja az oktatásszervezeti feladatokat is.
Bővül ugyanakkor a képzési részhozzájárulás fizetése alól mentesülők köre: nem kell térítést fizetniük a terhességi, a gyermekágyi, a gyermekgondozási segélyben részesülőknek, továbbá a gyermeknevelési támogatásban, gyermekgondozási díjban részesülőknek. A törvénymódosítás 70 évre emeli a felső korhatárt a magasabb vezető beosztást betöltők körében.
A kutatók ezentúl nem lesznek “röghöz kötve”: munkaköri feladatukon túl szerződéses megbízással máshol is vállalhatnak kutatói munkát és részükre is biztosítható hét évenkénti egy éves alkotói szabadság. A törvény – néhány rendelkezés kivételével – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
Csak a jegyzékben szereplő könyvekből tanulhatnak a diákok
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a tankönyvpiac rendjét szabályozó törvény módosítását. A leglényegesebb változás értelmében a jövőben csak a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványokból tanulhatnak a diákok. Az oktatási tárca ezentúl is a pedagógusokra bízza a tankönyvek kiválasztását, de közpénzt ezentúl csak olyan kiadványra lehet fordítani, amely szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken, azaz tankönyvvé minősítettek.
A miniszter évente megállapítja a tankönyvek legmagasabb árát is, amely felett az adott tankönyv nem forgalmazható. A törvény rögzít egy olyan szervezetet, a Könyvtárellátó Kht-t is, amely nem tagadhatja meg a tankönyvellátás feladataiban való részvételt akkor sem, ha abban piaci szempontok alapján egyébként nem érdekelt.
Nem kötelezhetik ingyen plusz órára a tanárokat
A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. A törvénymódosítás az eredetileg tervezett 2008. január 1. helyett szeptember 1-jétől írja elő a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára hároméves kortól az óvodai nevelés biztosítását.
Változás az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott.
Könnyítés lesz az önkormányzatoknak, intézményfenntartóknak, hogy egyes többcélú intézmények ezentúl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A pályaválasztási tanácsadást például össze lehet vonni a munkaerőpiaci tanácsadással. A nem állami fenntartásban lévő óvoda, iskola pedig az önkormányzattal történő megállapodás függvényében köteles lesz egy bizonyos számú hátrányos helyzetű gyereket is felvenni a maximálisan felvehető létszám minimum 25 százalékát.
A hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. Bővül az Oktatási Hivatal ellenőrzési jogköre is.
—-Törvéncsomag a közalkalmazottakról—-
A parlament hétfőn elfogadta a közalkalmazotti törvénycsomagot, ami a közszféra négy jogállási törvényét, a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényeket módosítja. Legfontosabb célja, hogy a közszolgálatban jobban érvényesüljön a teljesítményelv, a közpénzek takarékos felhasználásának követelménye, valamint a versenyelvűség.
A törvénymódosítás szigorít a kiválasztási rendszeren, mégpedig úgy, hogy kiszélesíti a pályázati kötelezettséget, és bevezeti a versenyalapú felvételi rendszert. Emellett a törvénycsomag valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban legalább 3 hónap a próbaidőt ír elő. A javaslat elfogadásával rugalmasabb lesz a jogviszony megszüntetése, a szakmai alkalmatlanság esetén az általánoshoz képest jóval rövidebb 30 napos felmentési időt határoztak meg.
A törvénycsomag a hatékonyabb munkaerő gazdálkodás érdekében lehetővé teszi, az önkormányzatok, mint fenntartók megállapodást köthessenek egymással arról, hogy az állásfelajánlási rendszert közösen, egymás intézményeire is kiterjedően működtetik.
A módosítás értelmében az államigazgatásban a szervezet első számú vezetője, illetve a minisztériumi főosztályvezető csak határozott idejű, hat évre szóló megbízást kaphat. Ezek a módosítások hatályon kívül helyezik a kiemelt főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezéseket, illetve megszüntetik a központi tiszti kart.
Új szerkezetű szakképzést hoznak létre
Ugyancsak elfogadta a Ház a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükségessel törvények módosításáról szóló jogszabályt. A változások értelmében folytatódik a térségi integrált szakképzési központok fejlesztése és az intézmények átalakítása.
A törvénymódosítás rögzíti többek között, hogy a régiók szakképzési koordinálását a regionális fejlesztési és képzési bizottságok látják el. E bizottságok összetétele megváltozik: létrejön a társelnöki funkció, amit a gazdasági kamarák látnának el, illetve nagyobb szerepet kapnának a testületekben a gazdasági élet képviselői. Az új rendelkezések alapján új szerkezetű szakképzés jöhet létre, amelyben bevezetik a pályakövetést és a komplex vizsgaellenőrzési rendszert.
—-Biztosabb kézben az állami vagyon?—-
Az Országgyűlés hétfőn 194 igen, 142 nem szavazattal, 8 tartózkodással elfogadta az állami vagyonról szóló törvényt, amelynek alapján korlátok közé került a termőföld eladása, és csökkent a tartós állami tulajdonban maradó cégek köre.
Az elfogadott törvény szerint az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, de a tanács feladatait annak ügyvezető szerve, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. látja el. A tanács hét tagját a miniszterelnök nevezi ki, hat évre. A tagokat visszahívni nem lehet, legfeljebb – jogsértésük esetén – kizárhatók a testületből.
Az állami tulajdonú termőföldekből álló Nemzeti Földalapot továbbra is külön törvény szabályozza és megkülönböztetik az egyéb állami ingatlan-tulajdontól. Szintén külön törvény szabályozza a tulajdonosi joggyakorlást az Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. felett.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő dönt
Az MNV Zrt. élén a vezérigazgató áll, az igazgatóság feladatait pedig a tanács látja el. A vezérigazgatót és helyetteseit a részvényesi joggyakorló nevezi ki, illetve menti fel. Az új rendelkezés szerint a tanács és az MNV Zrt. ellenőrzését a 11 tagból álló ellenőrző bizottság végzi, a tagok kinevezése öt évre szól, de bármikor visszahívhatók. Az elnököt az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A tagokat az Országgyűlés képviselő csoportjai, az Országos Érdekegyeztetési Tanács két oldala, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jelöli, a kinevezés itt is a miniszterelnök joga.
Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az MNV Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja. Az állami vagyon eladása az MNV Zrt. joga, de az értékesítés lebonyolítására harmadik személynek megbízást adhat. A törvény megengedi, hogy a gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő részesedéseit a munkavállalók MRP-program keretében megvásárolják. A törvény július 15-én lép hatályba, de egyes rendelkezéseit csak jövő év első napjától kell alkalmazni.
A törvény melléklete tartalmazza a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok felsorolását, az állami tulajdon arányának megjelölésével. Az eredetileg beterjesztett lista kiegészült néhány céggel, így például nem lesz értékesíthető a Szerencsejáték Zrt., és felkerült a 100 százalékos állami tulajdonban maradó cégek listájára a Kopint-Datorg, a Tiszavíz Kft, a Concordia Közraktár Zrt., a Rádioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.
Mindenki megszavazta a pénzmosás elleni harcot
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003-as törvény módosítását.
A törvény módosítását az indokolja, hogy a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet a tagállamoknak 2007. december 15-ig kötelezően hatályba kell léptetni.
A rendelet célja, hogy a pénzátutalások megbízójának személye visszakereshető legyen. Ezért a fizetési szolgáltatóknak előírja, hogy pontos és használható adatokat tüntessenek fel, és azok a fizetési láncban mindvégig a pénzátutalással együtt mozogjanak. Az átutalási adatokat a pénzintézetek kötelesek öt évig megőrizni.
Változik az MNB szerkezete
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001-es törvény módosítását 203 képviselő támogatta, 139 ellenezte amelynek alapján az Országgyűlés választja meg a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának összes tagját a képviselők több mint felének szavazatával.
Az MNB-ről szóló törvény módosításával csökken a monetáris tanács tagjainak száma, és a jegybank mindkét alelnöke tagja lesz a testületnek. A jogszabály módosításával megszűnik a nemzeti bank igazgatósága és a közgyűlés.
—-Integrálódik a villamosenergia-piac—-
A villamosenergia-törvény módosításával az alkotók igyekeznek elősegíteni a magyar villamosenergia-piac integrációját az Európai Közösség egységesülő villamosenergia-piacaiba.
A törvényben meghatározottak és külön jogszabály alapján saját üzleti kockázatra bárki létesíthet új termelő kapacitást. Az 50 megawatt illetve ennél nagyobb kapacitású erőmű létesítéséhez engedélyt kell kérni a Magyar Energia Hivataltól, a kisebb kapacitásoknál egyszerűsített eljárást kell lefolytatni.
A megújuló energiaforrások felé fordultak
A jogszabály elősegíti a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelését. Az így előállított energia kötelező átvételi rendszerének egyebek mellett biztosítania kell a szükséges hosszú távú kiszámíthatóságot és az energiapolitikai elvekkel való összhangot. A törvény szerint az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a kormány rendeletben állapítja meg. A jogszabály alapján minden villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználói részére értékesített villamosenergia arányában átvenni átvételi kötelezettség alá eső villamosenergiát, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
A törvény kitér a villamosenergia kereskedelem szabályozására is. A liberalizált piacon azok a háztartási és kisfogyasztók, akik nem akarnak szolgáltatót váltani, az egyetemes szolgáltatótól vásárolhatják meg az áramot. A szolgáltató köteles lesz minden hozzá forduló fogyasztót ellátni államilag ellenőrzött módon.
Kedvezmények és kötelezettségek
Abban az esetben, ha a felhasználók villamosenergiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók
ellátásának biztosítására a Magyar Energia Hivatal végső menedékest jelöl ki. A törvény szerint az egyetemes szolgáltatásra jogosult szociálisan rászorulók vagy fogyatékkal élők kedvezményt kaphatnak. Ez lehet például részletfizetés, fizetési haladék.
A Magyar Energia Hivatal piacelemzése alapján egyes szereplőket jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek minősíthet, amelyek számára kötelezettségeket írhat elő. Egyebek mellett átlátható működést biztosító, illetve indokolatlanul magas vagy alacsony díjak alkalmazása esetén árkorlátra vonatkozó kötelezettséget várhat el.
A felhasználó energiaárat, valamint a villamosenergia-rendszer használatáért díjat fizet. Az utóbbit jogszabály határozza meg, a villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített energia eladási árát pedig a felek megállapodása, vagy a kereskedő üzletszabályzata tartalmazza. A törvény szerint a legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani. A villamos energiáról szóló törvény 2007. október 15-én lép hatályba, néhány rendelkezése azonban csak később, 2008. január 1-jén, illetve 2009. január 1-jén.
