A Közháló I program segítségével a világháló 2300 olyan településre juthatott el, ahova egyébként piaci alapon nem épülhetett volna ki. Célja elsősorban közintézmények szélessávú internettel történő ellátása, illetve közösségi internethozzáférés biztosítása volt egy nyílt távközlési struktúrán belül. A Közháló így nem más, mint egy hatalmas ernyő, amely alatt különböző virtuális magánhálózatok jöttek létre. A program kapcsán nem egy újabb állami tulajdonú hálózatról beszélhetünk, csupán a kormányzat megvásárolta a szolgáltatók távközlési szolgáltatását.
A Közháló II programban a magyarországi tervezési-statisztikai régiókban az ellátást, illetve a hálózat-felügyeletet és az adatkommunikációs berendezések szállítását, karbantartását is területenként ugyanazon cégek végzik, akik korábban azt a Közháló I programban tették. Így duplázni tudott: a KFKI-LNX, a Synergon, a NETvisor, a GTS-Datanet, az Emitel, a Magyar Telekom, az Antenna Távközlés, az Invitel, és a PanTel is.
Az általuk benyújtott ajánlatoknak a közbeszerzés során nem akadt vetélytársa, ám erre magyarázat lehet az általuk kiépített infrastruktúra, melyet egy másik piaci szereplő csak komoly költségek árán lett volna képes újra kiépíteni, s mint később láthatjuk, ennek megtérülése korántsem volt biztosított.
Zökkenőmentes átállás
A Közháló II program elődjével ellentétben már nem új végpontok kiépítésére és fejlesztésre koncentrál, inkább a folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetés a célja. A projektet két fontos tény befolyásolta: egyrészt a múlt évi választás és a kormányátalakítás, másrészt a Közháló I szerződései 2006. december 31-én lejártak. A további fejlesztések kidolgozása a kormányzati struktúra bizonytalansága miatt nem volt lehetséges, ám a folyamatos internet-ellátást biztosítani kellett. A Közháló II ezért nem titkoltan átmeneti megoldás, s a szerződések is csak rövid időre szólnak.
Megszorítás a közhálóban is
A program folytatása egyfajta költségcsökkentést is jelent, hiszen a projektmenedzsment és a gerinchálózati ellátás kikerült a közbeszerzésből. 2006 végéig összesen 16,5 milliárd forintot fordítottak a Közháló Programra. A költségvetés idén 3 milliárd 540 millió forintot különített el a programra. Az látszik, hogy komoly megszorítások történtek ezen a területen is, mely szintén szűkíthette az ajánlatot benyújtók körét, hiszen a cégeknek is komoly kompromisszumokra kellet kényszerülniük. A költségvetés és a Közbeszerzési Értesítő eltérő adatokat közöl a projektet illetően, ám az eltérés oka, hogy a tájékoztatóban a szerződés teljes futamidejére vonatkozó összeget kell megjelölni, míg a költségvetés az éves díjat tartalmazza. A szerződés futamideje ugyanis 14+9 hónapra szól. A határozott időtartam és a 9 hónap alatt a tervek szerint fokozatosan mondják majd fel a szerződéseket, hogy megkössék a következőket. Így mindez az Invitelnél a Közép-Magyarországi Régióban havonta 8 060 500 forinttal számolva 14 hónap alatt 113 847 000, 23 hónap alatt 185 391 500 forintot jelent.
Előny a saját hálózat
A közbeszerzés végeredményéről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a cégek is hasonlóképpen vélekedtek. Kérdésünkre a Magyar Telekom sajtóosztálya, s az Emitel és Invitel képviselője is a jelentős beruházásokkal, a saját hálózattal és a rövid szerződéses futamidővel magyarázta a pályázók szűk számát. . „A potenciális pályázók nagy valószínűséggel felmérték azt, hogy a végpontok távközlési infrastruktúrával való ellátása érdekében a jelenlegi szolgáltató már komoly beruházásokat hajtott végre, amely beruházásokat nekik szinte teljes egészében újra meg kellett volna tenniük” – vélte a GKM.
„A meglévő hálózat jelentős előnyt biztosít annak birtokosa számára a költségek és a magas színvonalú üzemeltetés tekintetében. A szerződés futamideje nem minden piaci szereplő számára hoz ugyanolyan elvárt megtérülést” – áll az Invitel lapunkhoz eljutatott közleményében.
Elsődleges szolgáltatók kellettek
S valóban, ha Magyarország térképére tekintünk, s megnézzük, hogy hol, mely cég számít az elsődleges szolgáltatónak, akkor az adott területen nyertes cég és az elsődleges szolgáltató kiléte általában megegyezik. „Minthogy a statisztikai régiók elhelyezkedése nem azonos a távközlési hálózatok jelenlegi tulajdonosi struktúrájának megoszlásával, ezért számos régióban több elsődleges szolgáltató kellett, hogy bekapcsolódjon a projektbe, egyébként nem lehetett volna érvényes, a műszaki és üzemeltetési feltételeknek megfelelő ajánlatot tenni” – vélte az Invitel.
A közbeszerzésekről szóló törvény szabályozása kapcsán továbbá ugyanabban az eljárásban az a cég, amely fővállalkozóként tett ajánlatott, egy személyben nem lehet más fővállalkozónak a közbeszerzés értékét 10 százalékos értékben meghaladó alvállalkozója is. Talán a kockázatkerülés miatt az Invitel-PanTel körzetében a Magyar Telekom, az Emitel körzetében az Invitel, a PanTel és a Magyar Telekom működik közre. Gyakorlatilag így úgy tűnik, hogy mindenki a saját körzetében végzi az internet ellátást. Az Antenna Távközléstől lapunk többszöri megkeresés után sem kapott az alvállalkozókra vonatkozó információt, míg a Magyar Telekom sajtóosztálya ezen adatokat olyan információnak nyilvánította, amelyek nem nyilvánosak. Ám megtudtuk, hogy az alvállalkozóik között van az Antenna Távközlés, az Invitel, a PanTel és a Hungaro DigiTel is.
