Nagyvilág

Egyetlen terület van, ahol Trump még tartja magát

Egyetlen terület van, ahol Trump még tartja magát

A koronavírus-járvány és az azzal együtt járó gazdasági válság a világ legtöbb országában olyan kihívások elé állította a kormányokat, amelyekre nem lehetett számítani. A gazdasági és egészségügyi problémákra adott válaszok azonban egy olyan országban, ahol novemberben elnökválasztást tartanak, sokkal többet nyomnak a latban. Míg a járvány- és általában a válságkezelésre a választók többsége a demokrata Joe Bident tartja alkalmasnak, Donald Trump egyedül a gazdasági kérdések megoldásában veszi fel vele a versenyt.

Az Amerikai Egyesült Államokban már több mint 230 ezer halálos áldozatot követelt a koronavírus, a járvány kezdete óta regisztrált fertőzöttek száma pedig nagyjából 8,9 millió. Ezek még akkor is magas számok, ha az elhunytak száma a második hullámban nem éri el a tavaszit. Egy elnökválasztási évben egyébként is jóval feszültebb a politikai élet, mint máskor, de 2020-ban a járvány és a gazdasági krízis csak fokozta ezt.

Donald Trump a hivatalba lépése óta eltelt közel négyben arra törekedett, hogy Amerika helyzetét minden nagyszerűnek és tökéletesnek állítsa be. Azonban a közvélemény-kutatási adatok szerint a választók jelentős része nem érzi úgy, hogy minden rendben van.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy az első amerikai koronavírusos eset megjelenése után hogyan súlyosbodott a járványügyi helyzet az országban, nemcsak egészségügyi, de gazdasági szempontból is. Az év elején 212 ezer olyan embert tartottak nyilván az USA-ban, akik éppen munkanélküli segélyért folyamodtak, március közepén viszont már egy hét alatt 3,3 millióan kerestek állást. A hónap végére pedig több mint a duplájára nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, és ugyan április elejétől elkezdett csökkenni az új igénylők száma, de még októberben is négyszer annyi amerikainak folyósítottak munkanélküli segélyt, mint januárban, és csak május végéig 40 millióan vesztették el az állásukat.

Made with Flourish

Feltüntettük azt is a Gallup számai alapján, hogy a gazdasági krízis kibontakozása közben hogyan alakult Trump, illetve demokrata párti kihívója, Joe Biden népszerűsége. Fontos megjegyezni, hogy Harry Truman óta, aki 1945-től 1953-ig ült a Fehér Házban,

Trump az első olyan elnök, akinek a népszerűsége egyszer sem ment 50 százalék fölé, még a hivatali ideje kezdetekor sem.

Ezzel szemben Biden nem csak hogy általában tartani tudta a 45 százalék feletti népszerűségi mutatót, de a New York Times október 20-án közölt felmérése szerint elérte az 50 százalékot, sőt a Quinnipiac Egyetem felmérésében még ennél is jobb eredményt ért el.

A Galluphoz képest a Quinnipiac gyakrabban vesz fel adatokat, így a két jelölt közötti népszerűségbeli eltérés az alábbi grafikonon még pontosabb és szembetűnőbb. 2020 áprilisában, amikor Biden megnyerte a Demokrata Párt előválasztását, a biztos választók körében 49 százalékos támogatottságot élvezett, Trump pedig 41 százalékot. Júliusra Biden támogatottsága 52 százalékra nőtt, ezt azóta is tartja, és ugyan Trump egy júliusi mélypontot (37 százalék) követően tudott javítani, de így is 10 százalékponttal lemaradt, és ez a különbség októberben sem változott.

A Quinnipiac felméréséből további érdekes adatok is kinyerhetők azzal kapcsolatban, hogy a választók kit tartanak alkalmasabbnak különféle ügyek megoldására. Jól látható, hogy a megkérdezettek a koronavírus-járvány, a rasszizmus elleni fellépés és általában a kríziskezelés területén is Bident tartják kompetensebbnek, és az is kitűnik, hogy a demokrata jelölt támogatottsága akkor volt a csúcson, amikor Trumpé a mélyponton (júliusban).

Made with Flourish

Az elmúlt hónapokban két olyan terület is volt, ahol élesen megmutatkozott a két jelölt hozzáállásában tapasztalható különbség. Trump nemcsak hogy tüntetőleg nem hordott maszkot, de rendre kétségbe vonta a virológusok szakértelmét, és miután maga is koronavírusos lett, és olyan kezelést kapott, amely a világon csak nagyon kevesek számára elérhető, arról beszélt, hogy a több mint 200 ezer amerikai életét követelő járvány nem is olyan halálos.

Ezzel szemben Biden a vírus első hullámában jobbára virtuálisan kampányolt, nyár óta azonban útra kelt, de odafigyel a távolságtartásra, maszkot hord, és nem győzi hangsúlyozni azt, hogy a járványügyi intézkedések kidolgozásakor az egyik legfontosabb dolog a szakértőkkel való egyeztetés. Most úgy tűnik, a választók többsége Biden módszerében bízik jobban.

A másik ilyen téma a faji megkülönböztetés és a rasszizmus kérdése, ami a rendőri intézkedés során megfulladt George Floyd melletti tüntetések miatt ismét a politikai viták előterébe került. A kérdés igencsak megosztó, ez abból is látszik, hogy a felmérések eredményei is igen eltérőek: van olyan kutatás, amely szerint az amerikaiak 89 százaléka gondolja azt, hogy a rendőrségi rasszizmus problémát jelent, míg egy másik szerint csak a megkérdezettek fele véli úgy, hogy az USA-ban rendszerszintű rasszizmus tapasztalható. Ez a kettősség jellemző Biden és Trump megszólalásaira: amíg előbbi sürgős intézkedéseket és felelősségre vonást ígér, addig utóbbi az első elnökjelölti vitán még arra sem volt hajlandó, hogy élesen elhatárolódjon egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoporttól. Nem véletlen, hogy Biden támogatottsága a feketék között 80 százalék körüli.

Egy olyan terület azonban van a jelek szerint, ahol az elnökben még úgy, ahogy megbíznak az emberek, de legalábbis nem tudják biztosan eldönteni, hogy Biden jobb munkát végezne-e nála, ez pedig a gazdaság. Amikor erről kérdezték őket, a választók az elmúlt fél évben felváltva találták Trumpot és Bident alkalmasabbnak a feladatra. Augusztusban döntetlen volt a meccs, szeptemberre 1 százalékpontot javított a republikánus elnök, amit októberben is tartani tudott, de ez a hibahatáron belüli különbség.

Kiemelt kép: Michael Swensen / Bloomberg / Getty Images

Olvasói sztorik