Nem akartam hazudni
– indokolta coming out-ját Mjo Min Tun, aki jelöltként indul a regionális választáson november elején. A 39 éves, virágárusként dolgozó férfi azért döntött úgy, hogy politikusi pályára lép, mert több transznemű barátja arról számolt be, hogy rendőri erőszak és megaláztatás áldozatai lettek szexuális irányultságuk miatt, és úgy látta, ezzel a kérdéssel nem foglalkozik senki a törvényhozásban.
Mianmarban máig hatályos az a – még a brit gyarmati időkből származó – jogszabály, amely alapján tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az a személy, aki homoszexuális kapcsolatot folytat. A törvényt ma már ugyan nem alkalmazzák szigorúan, de az a körülmény, hogy hatályban van, rendszeresen diszkriminációnak és zaklatásnak ad alapot az országban a melegekkel szemben – állítják a jogszabály bírálói.
Tavaly nagy felháborodást keltett egy öngyilkossági ügy: egy könyvtárban dolgozó férfi vetett véget az életének a munkahelyén, a feltételezések szerint azért, mert homoszexualitása miatt zaklatták.
A homoszexualitás dekriminalizálása terén Mianmar lemaradt Ázsiában: Indiában például már 2018-ban eltörölték az azonos nemű párokat büntető jogszabályt. A melegeket övező tabuk fokozatosan kezdenek ledőlni, de a buddhista szerzetesek körében például még mindig úgy tekintenek a homoszexualitásra mint büntetésre az illető előző életben elkövetett bűneiért. Ugyanakkor februárban több mint 10 ezer ember vett részt Rangunban azon a tüntetésen, amelyen a homoszexuális kapcsolatokat büntető törvény eltörlését követelték.
Mjo Min Tun a fiatalok érdekeiért és a diszkrimináció ellen küzdő, egy évvel ezelőtt alapított Úttörők Néppártja (PPP) színeiben indul a választáson.
Kiemelt kép: Ye Naing Ye / AFP
