Kínában jelenleg a hálózat 80 ezer kilométer hosszú – a világon a hatodik –, az új beruházások révén 50 ezer kilométerrel bővül a rendszer. Az egyik terv annak a vezetéknek a megépítése, ami a nyersanyagokban gazdag észak-nyugati országrészt kötné össze a rohamléptekkel fejlődő déli térségekkel. Az országot kelet-nyugati irányban átszelő első nagy vezeték 2004-ben készült el.
Nagy jelentőségű Kína számára az a kőolajvezeték, ami a tervek szerint 2008-ban épül meg, s amelyen napi 200 ezer hordó orosz olaj érkezik Szibériából az országba. Tervezik két gázvezeték megépítését is Kelet-, illetve Nyugat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres kapacitással. A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áramlik majd a földgáz Kína nyugati határmellékére, először 2011-ben. A Jamal-lelőhelyről kapja az orosz gázt Európa is.
Eközben egy kínai befektetési fórumon elhangzott: Kínának 2020-ban évi 200 milliárd köbméter lesz a földgázigénye, a négyszerese a jelenleginek. Reményeik szerint ebből nagyjából 120 milliárd köbméter lesz a saját kitermelés – kétszerese a tavalyinak – és 80 milliárd köbméter az import.
