A kis- és középvállalkozások életében új fejezetet nyitott Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. 2004-ben megjelentek az első közös támogatási programok, amelyeket akkor a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében hirdetett meg a magyar állam. A pályázati lehetőségek kihasználására egész „iparág” alakult.
Létrejöttek a pályázatíró, tanácsadó cégek, illetve a szakmai kamarák is felvették szolgáltatásaik körébe a pályázatkészítést. A tőkehiánnyal küzdő vállalkozások pedig kapva kaptak az alkalmon, hiszen egyes esetekben a beruházási érték akár 50–70 százalékára is lehetett vissza nem térítendő támogatást kapni. Volt olyan pályázat, amelyet a kiírás után néhány héten, napon belül fel kellett függeszteni, mivel a beérkezett pályázatok száma, illetve az igényelt források nagyságrendje többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló kereteket.
Ha bizonytalanok vagyunk, mit is kell tennünk:
minden felmerülő kérdésben kérjünk írásos állásfoglalást
mielőtt bármilyen eszköz gyártásában fognánk, kérjük a közreműködő szervezet jóváhagyását a tervekre – küldjük el a hirdetés vagy a tábla grafikai tervét
hirdetések esetében pontosítsuk, hol és mikor kell megjelentetni a hirdetést – nem mindegy, hogy országos vagy helyi napilap (szezononként esetleg eltérő) hirdetési árát kell kifizetünk
A táblák mellett a plakát, az újsághirdetés és a tájékoztató rendezvény volt a leggyakoribb elvárás az EU-s segítséggel történő beruházások végrehajtóitól. Ezek teljesítése azonban nem mindig bizonyult zökkenőmentesnek.
Minden egyértelmű…
…a pályázati kiírásban. Vagy mégsem? „Az első időszakban fejtörést okozott kitalálni, hogy mi is a különbség egy tájékoztató és egy emlékeztető tábla között, például: lehet-e egy tájékoztató táblát később némi módosítással emlékeztető táblaként használni” – mondja a pályázatírással foglalkozó Németh László.
Az sem volt mindig világos, hogy az egyes táblákra, matricákra kinek kell gondolnia. Előfordult, hogy a kiírás, illetve a támogatási szerződés megkötése után eltérő volt az NFÜ által adott tájékoztatás.
„A cukrászdánkba új gépek vásárlásához kértünk támogatást – meséli Erika. – Amikor megnyertük, kaptunk egy nagyon hosszú leírást arról, hogy a kommunikációs eszközöknek milyennek kell lenniük, hova kell kerülnie az uniós zászlónak, a logóknak, csak épp az nem derült ki a szerződésből egyértelműen, hogy a mi pályázatunk esetében melyik eszközt hányszor, hol kell alkalmazni.”
Sokakkal együtt Erika sem merte kockáztatni, hogy ne teljesítse az elvárásokat, hiszen a támogatási feltételek nem teljesítése szerződésszegésnek minősül. Az pedig magával vonhatja a szerződés felbontását, illetve a támogatási összeg visszafizetését. „A támogatási összeg értékének többszörösét terhelték jelzálogként a fedezetül felajánlott ingatlanunkra, ezért inkább biztosra akartam menni – mondja. – Az NFÜ ügyfélszolgálata azt a tájékoztatást adta, hogy a projekt lezárulta és a pénzügyi beszámoló elfogadása után ők küldenek táblát, de én inkább saját költségemen vállaltam az elkészítésüket.”
Fotózzák, csatolják
Másképp látja ezt Gáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) kommunikációs főosztályvezetője. „Határozott tapasztalatunk, hogy az elvárások nem haladják meg a pályázók felkészültségét – mondja. – Az előfordul, hogy a kedvezményezettet emlékeztetni kell a kötelezettségére, de maga a végrehajtás a legritkább esetben okoz gondot.”
A MAG Zrt. egyébként a helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a pályázatban vállaltak végrehajtásáról. Ennek során digitális fotókat készít a kommunikációs feladatok teljesítéséről, és ezeket csatolja a pályázati anyaghoz. A hirdetésekről támpéldányt vagy másolatot, a rendezvényekről szintén fotódokumentációt kér mellékelni a projekt-előrehaladási, illetve a fenntartási jelentésekhez, míg a projekt záró jegyzőkönyvének és a záró projekt-előrehaladási jelentésnek tartalmaznia kell a támogatási szerződésben előírt kommunikációs kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat.
A MAG a pályázatban közreműködő szervezetként felszólítást küld a kedvezményezettnek, ha az nem teljesíti a vállalását, s a mulasztást feltünteti a záró jegyzőkönyvben is. A mulasztás miatt a pályázók soron kívüli, más területekre is kiterjedő helyszíni ellenőrzésre számíthatnak, s a MAG véleménye szerint ez bőven elég szorítóerő ahhoz, hogy a kedvezményezettek eleget tegyenek szerződéses vállalásaiknak.
Azt azonban a MAG elődjének, a Magyar Vállalkozásfejlesztő Kht.-nak egy korábbi munkatársa sem tagadja, hogy kezdetben nem volt minden gördülékeny. Sokszor nekik is fejtörést okozott egy-egy pályázati feltétel.
Az MVF munkatársai kaptak olyan visszajelzést, hogy a pénzügyi jelentésben megadott fogalmak sok esetben értelmezhetetlenek voltak – például a költség, ráfordítás, bevétel szavakat a magyar számviteli rendtől eltérően alkalmazták. De hasonló értelmezési nehézségek adódtak a kommunikációs feladatoknál is.
„Minden rendszernek vannak gyermekbetegségei, s ezek a pályázati közreműködő szervezeteket sem kerülték el – mondja a volt munkatárs. – Ugyanakkor néhány hét, legfeljebb néhány hónap után a legtöbb kérdésre sikerült egyértelmű választ adni.”
Rutin és kétség
A kommunikációs feladatok ellátásával a MAG elégedett, s ezért a jövőben nem is tervez nagyobb változtatást. „Újdonságok legfeljebb az arculati elemek változásával várhatóak” – mondja Gáspár Bence.
Ez a már korábbi pályázók életét nagyban megkönnyíti. Így egyszer kellett csak átesni a „tűzkeresztségen”, utána szinte rutinszerűen lehet elvégezni a kommunikációs feladatokat.
Kérdések esetén azonban mindig jobb írásos állásfoglalást kérni a közreműködő szervezettől. És ez nem csak a hirdetőtáblákra vonatkozik.
(közreműködött Pákolicz Attila)
