Az elmúlt évszázadban nem dokumentálták megfelelően a hőhullámokat Fekete-Afrikában, vagyis az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén – derült ki az Oxfordi Egyetem kutatóinak jelentéséből, amely szerint a hiányos dokumentáció aláássa az emberéletek és egész gazdaságok védelmét célzó korai előrejelző rendszerek hatékonyságát.
A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási eseményeket nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázisban mindössze két afrikai hőhullám adatai szerepelnek 1900 óta, míg a világ más régióiban több tucatnyit jegyeztek fel az elmúlt évtizedekben – írja az MTI.
A kutatók szerint a szaktudás hiánya, a téma nem megfelelő kezelése és a korlátozott megfigyelési hálózat számlájára írhatók a hiányos adatok.
„Mind a megfigyelések, mind az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a fekete-afrikai régió a hőhullám-aktivitás egyik gócpontja. Ám ezeket a jelenségeket nem dokumentálják. Olyan, mintha meg sem történnének, pedig tudjuk, hogy nem így van” – mondta Luke Harrington, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem környezetváltozási intézetének kutatója.
Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőhullámokra vonatkozó adatok hiányából fakadóan Afrika kimarad a klímaváltozás hatásairól folyó világszintű közbeszédből.
Egy márciusban, az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmány szerint 2100-ra valószínűleg több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságos szintet meghaladó hőstressznek, amennyiben a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik.
A tanulmány továbbá rámutatott, hogy jelenleg évente mintegy 275 millió embert sújt legkevesebb egy napig veszélyes mértékű hőstressz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szélsőséges hőség veseelégtelenséghez, pszichiátriai problémákhoz és kiszáradáshoz vezethet, továbbá súlyosbíthatja a szívproblémákat. Friederike Otto, az intézet igazgatója szerint egy jól működő korai előrejelző rendszerrel azonban életeket lehet menteni.
„A korai figyelmeztetés tudatosítja az emberekben a rendszeres vízivás fontosságát és a kormányok is tudnak gondoskodni ingyenesen elérhető ivóvízről, valamint megnyithatják a hűtött középületeket az embereknek” – jegyezte meg a szakember.
A kutatók szerint egészségügyi szakértők, katasztrófakutatók és meteorológusok együttműködésével pótolni lehetne a Fekete-Afrikára vonatkozó adatokat az adatbázisban, ennek segítségével előre lehetne jelezni a szélsőséges időjárási eseményeket a jövőben.
