Június végén, alkonyatkor a külvárosi lakónegyedekben és falvakban az ember kis szerencsével egy különös rovarral, az orrszarvúbogárral is találkozhat – írja a National Geographic Magyarország oldalán Merkl Ottó entomológus. Az egyedek csupán néhány napig tartó kifejlett létüket szaporodással és peterakással töltik. Ezekben a napokban egy másik nagy méretű rovart, Magyarország és Európa legnagyobb hártyásszárnyúját, az óriás tőrösdarazsat is megpillanhatjuk.
A nagy méretű állat félelmetesnek ható megjelenése sokakat megtéveszthet. A különleges állatot sokan lódarázsnak nézik, és bár a nőstényeknek valóban van fullánkja, azt szinte sosem használják.
A nőstény óriás tőrösdarázsak a korhadt tuskók, komposzthalmok mellett kutatják a pajorokat, ha szerencséjük van, akár a 10 centiméter hosszúra megnövő orrszarvúbogár lárváját is megtalálhatják. A támadók megbénítják a kiszemelt pajort, az áldozatokra pedig petét raknak. A kisebb pajorokból utóbb hímek, a nagyobbakból nőstények kelnek ki. A darázslárva eleinte kívülről fogyasztja csak a pajort, majd végül testébe is befúrja magát.
Az utóbbi években az óriás tőrösdarázs Magyarországon is gyakoribbá vált, eszmei értéke viszont még mindig viszonylag magas, 50 ezer forint. Arról, hogy az embernek miként is érdemes eljárnia, ha darazsakra bukkan, ebben a cikkben írtunk bővebben.
