Körülbelül tíz olyan kórház működik ma Magyarországon, amelynek nincs felelősségbiztosítása – mondta el a Népszavának a Magyar Kórházszövetség elnöke. Golub Iván szerint ez az intézményi kör állandóan változik, mert a szerződés lejárta, vagy a biztosítókkal való alkudozás miatt fordulnak elő olyan időszakok, amikor nem érvényes a szerződés. A biztosítási költségek egy adott kórház éves költségvetésének 2-3 százalékát teszik ki.
Tapasztalataik szerint ugyanakkor a kórházak ellen indított keresetek száma fokozatosan növekszik, miközben a bíróságon elveszített valós műhibaperek száma, illetve az összesen kifizetett kártérítés összege nem nagyon változik. Az elnök becslései szerint a több mint 150 kórház mindegyikében évente 3-4 esetben indítanak pert a betegek. Ugyanakkor ezek nem minden alkalommal megalapozott keresetek, esetenként közös megegyezéssel zárulnak, ezért a bíróságon végződő perek száma ennél jóval alacsonyabb.
Az intézmények ettől függetlenül nincsenek jó helyzetben: a biztosítók a megítélt kártérítés összegéből legfeljebb ötmillió forintot vállalnak át, de ennek az összegnek a 0-20 százalékát a kórházak fizetik ki önrészként, csakúgy mint a megítélt bírság ötmillió forint feletti részét. Az intézményekkel kötött megállapodásoknak általában éves limitje is van: azaz a biztosítók egy adott esztendőben legfeljebb 20-30 millió forintot térítenek meg.
A kórházszövetség tavaly szeptemberi felméréséből kiderül, hogy a korábbi, csaknem 20 százalék helyett akkor már mindössze 5 százalékuknak nem volt érvényes szerződésük, bár enélkül elméletben működési engedélyt sem kaphatnának az intézmények. A szervezet már régóta szorgalmazza, hogy a szaktárca, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az intézmények és azok tulajdonosai kockázatközösséget alkotva vegyék le a terhet a biztosítási díjak folyamatos emelkedésével sújtott intézmények válláról.
