Milliókat érintő fontos témában jelentkezett hiánypótló információkkal Dr. Kemenesi Gábor nemrég megosztott videoüzenetében: a háziállatok, elsősorban kutyák, macskák megfertőződhetnek-e az új koronavírussal, illetve átadhatják-e azt a környezetükben élő embereknek.
A szakember a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoport tagja, amelynek célja a vírus jobb megismerése: fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése. Kemenesi Gábor volt az a kutató, akinek vezetésével magyar beteg garatváladékából elsőként határozták meg az új koronavírus teljes genetikai kódját. Mostani bejelentésének lényege pedig:
Esélytelen, hogy megfertőzzön
Léteznek kutyákra és macskákra veszélyt jelentő koronavírusok, ám hogy ezek emberre jussanak, annak gyakorlatilag zéró az esélye, egyáltalán nem ismerünk rá példát sem a közelmúltból, sem a háziasításuk óta eltelt évezredekből. De maradjunk az új koronavírusnál, hivatalos nevén a SARS-CoV-2-nél. „Extrém kicsi a valószínűsége, hogy ezzel kutya vagy macska megfertőződjön” – emeli ki a virológus. Maradjunk a kutyáknál.
Legjobb barátainknak van olyan receptora, mint nekünk, az úgynevezett ACE2-es receptor, ugyanakkor a szerkezete picit más: megvan ugyan a kötőaffinitása a vírushoz, viszont ez rendkívül alacsony, sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy egy vírust az eb ürítsen (azaz fertőzőképes is legyen) vagy egyáltalán megbetegítse az állatot. Vagyis:
Gyakorlatilag zérus az esélye, hogy az új koronavírus a kutyában fertőzést okozzon, szaporodjon, és a kutya ezt tovább is adja
– fogalmaz Kemenesi Gábor. Hozzáteszi, a „régi” SARS-nál egy-két esetet leírtak, amikor valamilyen defektes szaporodást mutatott ebekben, de az új koronavírusnál ezt egyelőre kizárhatjuk.
Hogyan jut mégis állatról emberre?
A koronavírusok hatalmas víruscsaládot alkotnak, rendkívüli a diverzitásuk lábas jószágoktól rágcsálókon át a denevérekig. Kutyákban, macskákban, emberekben, nagyon sokféle, evolúciósan különböző koronavírus található. Jogos a kérdés, mi kell ahhoz, hogy embert is fertőzzön az állati eredetű koronavírus? A válasz egy szóban: emberi tevékenység. Az eddigi két, magas patogenitású emberi koronavírus példájából kiindulva egy köztes gazdára is „szükség van”. A SARS-nál ez volt a cibetmacska, a MERS-nél a teve, a mostaninál egyelőre nem tudjuk, jó eséllyel a tobzoska.
Az emberi aktivitás és térnyerés a bolygón mára extrém mértékűvé vált, és ez önmagában olyan helyzeteket szül, ami a koronavírusok létezésének elmúlt 50 ezer éve alatt nem álltak fenn. Például a nagy piacok olyan állatok tömegeivel, amelyek a természetben nem találkoznak.
Mondjuk denevérről átugrani egy köztes gazdára, ott tovább mutálódni, tovább változni, mígnem létrejön a már emberről emberre terjedő változata, és új emberi koronavírusként kell rá tekinteni. Háziállatok esetében ismét hangsúlyozni lehet: emberi koronavírus, nem kell félni, hogy kutya, macska elkapja, netán „visszafertőz”.
Kiemelt kép: 24.hu/Ivándi-Szabó Balázs
