Tudomány

WHO: ezeket a koronavírus-tévhiteket mindenki felejtse el

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, az új koronavírus-járvány kapcsán is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló megoldások. A tudomany.hu összeállítása az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.
Korábban a témában:

Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő pandémiáról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszútávú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei (pl. gazdasági válság, politikai kihatások) is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló,

„valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások.

Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült összeállításunk célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipid jellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002 -2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt. A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.

Kép: Getty Images

A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust

Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus tovább éléséhez és terjedéséhez.

A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést

Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 °C és 37 °C között van, függetlenül attól, milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet.

A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel

A mai napig semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

Kép: Paolo MIRANDA / AFP

A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust

A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítőkkel vagy mossa alaposan meg szappannal és vízzel.

A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést és ezzel megelőzi, hogy a szemei, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval.

Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!

Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.

A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki

A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni hőszkennerrel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert

a fertőzöttek általában 2-10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg és azt követően lázasodnak be.

Az egész test alkohollal és a klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére

Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat) és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Azonban fontos, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.

A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen

A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.

Kép: Chung Sung-Jun/Getty Images

Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést

Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.

A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus fertőzéstől

A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet

Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (pl. asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának. A WHO azt javasolja, hogy mindenki életkortól függetlenül védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a kezei tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.

Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal

Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.

Koronavírus: az antibiotikum nem segít
Most külön is érdemes kiemelni: az antibiotikumok hatástalanok a vírusokkal szemben.

Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer

Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.

A vízivás nem véd meg a koronavírustól

Hamis állítás: Ha nem iszik az ember elég vizet, a kornavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele.

Nem, a vízivás nem állítja meg a koronavírust
Tartja magát egy makacs álhír a közösségi médiában.

A valóság: ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz is lenne, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

Lélegzetvisszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget

Téveszme: Ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.

A valóság: ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Ez ennyit jelent. Fibrózis kapcsán semmit nem jelent, annak ellenére, hogy a fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni. Továbbá az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

Főkép: CARL DE SOUZA / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.