Miután Magyarországon is veszélyhelyzetet hirdettek az új koronavírus-járvány miatt, minden korábbinál több információ zúdul ránk, hiszen a helyzet is napról napra változik. Az otthonukba visszavonulók jórészt csak az internetre tudnak támaszkodni, legyen szó távoli munkavégzésről, tájékozódásról vagy a többiekhez való kapcsolódásról a különféle csevegőkön, közösségi oldalakon keresztül. Nemrég mi is írtunk róla, hogy a kialakult helyzet az emberek kedélyállapotára is rányomja bélyegét, önmagában már azt sem feltétlenül könnyű feldolgozni, hogy mindennapi életünk kizökkent a megszokott kerékvágásból a korlátozó intézkedések miatt.
Az interneten nem csak az ismerősök bejegyzéseivel kell megbirkózni, de a portálok tartalmaival, a rengeteg szembejövő poszttal, híreszteléssel, amelyek közt szűrni kell, hogy mi a hiteles. A zaj hatalmas, és könnyen azon kaphatja magát az ember, hogy már semmi mással nem tud foglalkozni, ami kétségtelenül megterhelő.
Mindenkinek új helyzet ez
Február másodikán az egészségügyi világszervezet (WHO) az új koronavírus kapcsán az infodemic (az információ és a pandémia összevonásából), magyarul talán a furcsán hangzó „infodémia” fogalmát használta arra az állapotra, amit az eddig nem tapasztalt információs túltengés alakított ki a neten. A Massachusets-i Műszaki Egyetem technológiai portálja egyenesen a „közösségi média első igazi infodémiájaként” említi a koronavírusos tartalmak túltengését.
Ez tudatosabb fogyasztásra inti egyrészt a felhasználókat, akiknek fokozottan kell figyelniük a saját lelkiállapotukra, másrészt a platformoknak is minden korábbinál nagyobb a felelőssége a pánikkeltés elkerülése és a hiteles információk közvetítése miatt. Nagy gond a dezinformáció és a különféle összeesküvés-elméletek szaporodása – ez korábban is kiemelt fontosságú területnek számított, de a koronavírus tetézte be most igazán.
A WHO még február elején összeállított egy kutatócsoportot a koronavírussal kapcsolatos tévhitek megcáfolására. A feladat hivatalosan az, hogy a csoport tudományos tanulmányok bizonyítékalapú összefoglalói alapján megbízható tényekkel lássa el a WHO-t, és megfelelő alapot biztosítson a döntések meghozatalához. Ez segít nekik abban, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni az összeesküvés-elméletek és a hamis információk ellen. Ebben fontos tényező az idő: az egységnek 24 órán belül meg kell vizsgálnia, elemeznie és összefoglalnia a koronavírussal kapcsolatos jelentéseket.
Mit tesznek a közösségi oldalak?
A szervezet összefogott a legnagyobb közösségi platformokat üzemeltető cégekkel, így a Twitterrel, a Facebookkal, a kínai Tencenttel, és a TikTokot birtokló ByteDance-szel. A szervezet kommunikációs csapata szorosa együttműködik a felületekkel azon, hogy a megjelenő híresztelésekkel kapcsolatban tényellenőrzést végezzenek, közleményük szerint 24 órán belül azonosítani tudják a káros álhíreket, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek, utána a közösségi óriások is elkezdhetnek dolgozni ezek purgálásán.
Mégis nehéz ennek gátat szabni, mivel posztokban, csoportokban sorra osztanak meg olyan információkat a felhasználók, amelyeknek sok valóságalapja nincs (például, hogy a kokain hatékony a koronavírus ellen). A szájról szájra terjedő tanácsoknak és feltételezéseknek inkább ne higgyünk, mindig hiteles forrásokból tájékozódjunk. A leggyakoribb tévhiteket mi magunk is igyekszünk leleplezni:
A Google a keresőjében előre emeli a WHO által adott hivatalos tájékoztatásokat, amik rögtön a netező szeme elé kerülnek, ha a koronavírussal kapcsolatos kulcsszavakra keres. A szervezet a Facebookkal közösen azon is dolgozik, hogy a közösségi oldalon bizonyos csoportokhoz eljussanak a kulcsfontosságú egészségügyi információk, amelyeket demográfiai adatok alapján céloznak. Szerencsére itthon is egyre több emberhez jutnak el a hivatalos szervek koronavírusos megelőzéssel kapcsolatos edukációs videói, láthatunk ilyet a YouTube-videók lejátszása előtt, vagy a Facebook-falunkon is szponzorált posztok formájában.
A TikTokon folyamatosan távolítják el azokat a videókat, amik félreinformálhatják az embereket. Mivel nem lehet már figyelmen kívül hagyni az internetes véleményvezérek (influenszerek) nagy elérését és befolyását, őket is szigorúbban ellenőrzik a felületeken. Nagy gondot okoz ugyanis, hogy a tartalomgyártók némelyike kimondottan felelőtlen. A TikTokon néhány tini koronavírusos tüneteket színlel a népszerűségért, illetve egyre több helyen látni challenge-eket, amelyeken például vécékagylókat nyalnak, vagy egymásra köhögnek a videósok, ez a viselkedés pedig főleg a fiatal korosztály hozzáállását befolyásolhatja.
Az álhírek kiszűrése azért sem egyszerű feladat, mert még a techcégek személyzete is otthoni irodába szorult. A Facebook a Google és a Twitter friss bejelentése szerint a következő időszakban még inkább próbálnak az algoritmusokra és az automatizálásra támaszkodni, mert az emberi moderátoroknak a koronvírusos tévhitek mellett az eddig megszokott erőszakos, pornográf és egyéb tiltott tartalmakkal is meg kell birkózniuk.
Mit tehetünk magunkért?
Az összes zajt sajnos a közösségi cégek sem tudják purgálni, a leghatékonyabb, ha az emberek a korábbinál is tudatosabban fogyasztják a tartalmakat, ami most főleg azért is nehéz, mert otthon jórészt csak a digitális eszközök és az internet jelentik a kapcsolatot a külvilággal, így könnyen ott ragad az ember a kijelző előtt.
A The Guardian cikkében azt ajánlja, hogy bár mindenki szeretne naprakész lenni a legfontosabb történésekkel, időként nagyon jót tesz, ha akár egy teljes napra detoxot tartunk. Amennyiben attól félünk, hogy ez idő alatt lemaradnánk valami rendkívül fontos információról, kérjük a rokonokat, ismerősöket, hogy ilyen esetben hívjanak fel telefonon. Még ha otthonról is dolgozunk, nem szabad elbagatellizálni az olyan tevékenységek jelentőségét, amik kikapcsolják az agyunkat, elterelik a figyelmünket.
Ahogy Schell Gergely pszichológus is tanácsolta olvasóinknak, a hírfogyasztásban is érdemes mértéket tartani. Ha egyre rosszabbul érezzük magunkat a sokadik koronavírusos történetet elolvasása közben, tartsunk szünetet, és térjünk vissza egy időre valamely hétköznapi tevékenységünkhöz. A stressz kezelésében fontos eszköz a testmozgás, amit akár otthon is végezhetünk, és érdemes valamilyen relaxációs vagy meditációs tevékenységet is választanunk magunknak. Szintén lényeges a társas kapcsolatok ápolása, amit nyilván a leginkább akadályoz a fertőzésveszély, a videós csetszolgáltatások azonban megoldást jelenthetnek. Ha tehetjük, telepítsünk ilyen programot idősebb hozzátartozóink telefonjára vagy számítógépére is, és tanítsuk meg őket a használatukra.
Kiemelt kép: Vladimir Pesnya /AFP
