A koronavírus nem csupán a testi egészségünket veszélyeztetheti, a kialakult helyzet határozottan rányomta a bélyegét az emberek kedélyállapotára is. Többségünknek alighanem vannak aggodalmai a koronavírus miatt, ezek az arra hajlamosaknál szorongássá is fokozódhatnak, de önmagában már azt sem feltétlenül könnyű feldolgozni, hogy mindennapi életünk kizökkent a megszokott kerékvágásból a korlátozó intézkedések miatt.
Ha nem születik gyors egészségügyi megoldás (erre jelenleg kevés az esély), az idő előrehaladtával a mentális nyomás erősödni fog, főként, ha ne adj isten nálunk is kitör a járvány, karanténba kerülünk, akadozni kezd az ellátás, vagy akár „csak” huzamosabb ideig fennmarad a szerdán kihirdetett veszélyhelyzet.
Schell Gergely pszichológus segítségével arra kerestük a választ, mit tehetünk lelki egészségünk megőrzése érdekében ezekben az emberpróbáló időkben.
Önkontroll a hírfogyasztásban
Az interneten koronavírus nélkül is könnyű olyan információkat gyűjteni, amelyek kizárólag a saját meggyőződéseinket erősítik meg, ha éppen erre van igényünk. Még inkább így van ez egy ilyen krízishelyzetben, gyakorlatilag bármire lehet „bizonyítékot” találni, adott esetben például arra is, ha éppen azt akarjuk hinni, hogy már régen megvan a vírus gyógymódja, csak éppen üzleti okokból eltitkolják az emberek elől. Ezért aztán nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az egyébként is irányadó tanácsot, hogy csak hiteles, ellenőrzött hírforrásokból tájékozódjunk.
Egy bizonyos ponton túl azonban a hírfogyasztásban is érdemes mértéket tartani. Természetesen fontos az alapos tájékozódás, de ha egyre rosszabbul érezzük magunkat a sokadik koronavírusos történetet elolvasása közben, tartsunk szünetet, és térjünk vissza egy időre valamely hétköznapi tevékenységünkhöz.
Nem nekünk kell megtalálni a megoldást
Akármit gondoljunk is a politikáról, ilyen helyzetekben érdemes a központi információkat alapvetésként kezelni, kiegészítve a felelős, ellenőrzött tényeket közlő média információival. Rengeteg pletyka és rémhír terjed egyébként is a világban, egy világjárvány idején ez különösen veszélyes, „ráadásul történetmesélő lények vagyunk, nem mindig emlékszünk rá, hogy adott esetben mi volt az eredeti információ, és mi az, amit már mi raktunk hozzá” – mondja Schell Gergely, akinek nincs olyan páciense, akivel ne kerülne szóba a koronavírus és lehetséges hatásai, noha eredetileg nem ezért keresték fel őt.
„A jogszabályok és protokollok világa nagyon különbözik a hétköznapi civil gondolkodástól – nem érdemes azt gondolni egy állampolgárnak, hogy mindent át kell látnia, érdemes inkább az utasításokat követnie. A neten gyakran találkozunk olyan kommentekkel, hogy nem szabad megbízni a kormányban, a rendfenntartó szervekben, de a bizalom segít minket abban, hogy összehangoltan tegyünk lépéseket, ami általában hatékonyabb, mint ha a tökéletes megoldást próbálnák megtalálni otthonról. Adódhat persze olyan helyzet, hogy valamivel nem értünk egyet, és mérlegeljük a lehetőségeket, de alapvetően az együttműködés a leghasznosabb magatartás ilyenkor.”
Foglalkozzunk magunkkal
Miután a koronavírus ilyen-olyan mértékben, de valamennyiünk életét befolyásolja, ez sok esetben óhatatlanul stresszemelkedést okoz, hiszen olyan stabil pillérek válhatnak bizonytalanná, mint a munkába járás, a családdal való érintkezés vagy az anyagi biztonság.
A stressz kezelésében fontos eszköz a testmozgás, amit akár otthon is végezhetünk, és érdemes valamilyen relaxációs vagy meditációs tevékenységet is választanunk magunknak. Szintén lényeges a társas kapcsolatok ápolása, amit nyilván a legjobban akadályoz a fertőzésveszély, a videós csetszolgáltatások azonban megoldást jelenthetnek. Ha tehetjük, telepítsünk ilyen programot idősebb hozzátartozóink telefonjára vagy számítógépére is, és tanítsuk meg őket a használatára.
Ne pánikoljunk és ne bagatellizáljuk a helyzetet
Bár szerencsére nem tartunk itt, sürgősségi vagy katasztrófahelyzetekben könnyen irracionálissá válhat mind a tömeg, mind az egyén viselkedése, mondja a pszichológus. Ilyenkor jellemzően kétféle viselkedés jelenik meg, az egyik a pánik, a másik a helyzet elbagatellizálása. Hogy ezeket elkerüljük, tartsuk be az érvényben lévő előírásokat, és próbáljunk higgadtan felkészülni a várható helyzetekre. Ha azt vesszük észre magunkon, hogy pánikolunk vagy bagatellizálunk, beszéljünk a barátainkkal, családunkkal, vagy forduljunk pszichológushoz, próbáljuk elejét venni, hogy öngerjesztővé váljon a folyamat.
Készüljünk a karanténra
Sajnos nem zárható ki, hogy olyan helyzetbe kerülünk, hogy akár a fertőzés gyanúja miatt egy ideig nem hagyhatjuk el az otthonunkat. Az efféle izolációra különbözőképpen reagálunk, ám ha valaki tudja magáról, hogy problémát jelent neki a bezártság, a felkészülés érdekében érdemes előre szakemberrel konzultálnia.
Egyébként is tanácsos készülni rá, hogy a közeljövőben sokkal több időt kell otthon töltenünk. „Példaként említhetem egy kollégámat, aki azt mondta, végre lesz ideje elolvasni azokat a könyveket, amik eddig kimaradtak, és a kertjét is rendbe tudja tenni. Ajánlatos filmeket betárazni, könyveket összegyűjteni, akár – bármilyen furcsán hangzik is – olvasókört indítani online formában, hogy megvitathassuk az elolvasottakat. Sokan választják azt, hogy vidéki rokonokhoz utaznak a következő hetekre, meg lehet fontolni ezt is” – mondja Schell Gergely.
Hogyan nyugtassuk meg hozzátartozóinkat
A vészhelyzet eltérő megítélése könnyen konfliktusforrássá válhat a családban, előfordulhat, hogy úgy látjuk, hozzátartozónk nem veszi elég komolyan a kockázatokat, vagy éppen a folyamatosan stresszeléssel megmérgezi az otthoni légkört. A veszekedés helyett célravezetőbb, ha mi magunk igyekszünk megfontoltnak és stabilnak maradni, vitás helyzetben pedig felhívhatjuk szerettünk figyelmét arra, hogy felelős döntéseket hozzunk. Ha úgy látjuk, hogy társunk feleslegesen emészti magát, megkísérelhetjük elterelni a figyelmét az élet azon területei felé, amik érintetlenek a stressztől.
„A pszichológia fontos fogalma a reziliencia, ami rugalmas alkalmazkodást jelent. Ebben a modellben nem különálló egyéneket látunk, hanem hagymahéjszerűen a közegeikbe integrálódott társas lényeket; minél jobban beágyazott valaki a szűkebb-tágabb társas közegébe, annál ellenállóbb. Ezért is hasznos, ha ráirányítjuk a pánikoló hozzátartozónk figyelmét arra, ami a közös világunkból rendben van, amihez a jelen helyzetben vagy nagyobb szükség esetén is lehet kapcsolódni. Lássuk magunkat a kontextusokban, hogy nem vagyunk egyedül, létezik családi, nemzeti és nemzetközi összetartozás is” – mondja Schell Gergely.
A mostanihoz hasonló rendkívüli helyzetek, ha el is húzódnak, de átmenetiek. Érdemes arról gondolkoznunk, mit szeretnénk elmondani magunkról a végén. Milyen értékeket szeretnénk egy ilyen nehéz helyzetben akár a saját életünkben, akár mint nemzet megélni és megjeleníteni? A járványnak nyilvánvalóan számos negatív következménye lesz, arra viszont van lehetőségünk, hogy az életünket a számunkra fontos értékek mentén szervezzük. És persze érdemes higgadtnak maradni, hiszen a nyugodt ember könnyebben és hatékonyabban cselekszik, ha arra van szükség.
Kép: Mohos Márton/24.hu
