Szijjártó Péter kitérő választ adott az Euronews kérdésére, hogy az Orbán-kormány nem kér-e bocsánatot a múlt heti Erdogan-látogatás miatt a budapestiektől a káosz miatt. Azt felelte, ő csak a találkozó tartalmi részéért volt felelős, ami szerinte
magyar szemszögből egészen jól ment.
A külügyminiszter ezután elismételte azt a kormányzati érvet, amely szerint a török elnök nélkül nincs európai biztonság, ezért nemzeti érdek, hogy Erdogan ne nyissa meg kapuit a migránsok előtt, mert ha
négymillió migráns elindul, akkor az első pont, ahol fizikai akadályba ütköznek, az a magyar határ.
Szerinte nem ellentétes Európa érdekeivel, hogy Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén az azeri és a török elnöknek azt mondta, a magyar jelölt, ha megkapja a bővítési portfóliót, rendelkezésükre áll.
Az EU szégyene volt
Az EU-nak van keleti partnerség nevű programja, nemrég pedig elfogadta az új közép-ázsiai együttműködés stratégiáját, ha a magyar jelöltet megszavazzák biztosnak, Várhelyi Olivér az uniós stratégiának megfelelően járna el, ami megfelel a magyar érdekeknek is.
A jelöltnek szerinte meg kellene kapnia a támogatást, ha szakmai és nem politikai alapon döntenek, ahogy Trócsányi László esetében tették. Az a döntés szerinte „az Európai Unió szégyene” volt. Mint mondta, a Juncker-bizottság nagyon gyengén szerepelt az elmúlt öt évben, ezért jó hírnek nevezte, hogy távozik, mert sokszor lépett fel Európa érdekei ellen, mandátuma alatt döntöttek a britek a kilépésről, a bővítés egy centit sem haladt, ami érintette a versenyképességet is.
Abban bízik, hogy az új bizottság előrelép ezekben az ügyekben, mert nem siránkozni, hanem alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a globális gazdaságban teljesen új politikai világrend van. Reméli, hogy Ursula von der Leyen
elnökként jobban tiszteli majd a tagállamokat, mint Timmermans vagy Juncker urak tették. Az európai intézményeknek meg kell érteniük, hogy nem lehetnek függetlenek a tagállamoktól, hiszen maga az unió is tagállamokból áll össze.
Itt a levezetés, miért nincs korrupció
A külügyminiszter szóra sem érdemesnek tartja azt a vádat, hogy a leggazdagabb magyaroknál landol a legtöbb uniós pénz, például a mezőgazdaságban. Trükknek nevezi, hogy egy magyar portál riportere a New York Times újságírójaként ír egy cikket, amit a magyar sajtó úgy tálal, mint a nemzetközi sajtó érdeklődését.
Az Orbán-kormány mindenképpen harcol a kettős mérce ellen, Európában.
Az objektív kritériumok mellett harcolunk majd.
Érvelése szerint ilyen gazdaság eredmények mellett lehetetlen a rendszerszintű korrupció.
Nézze, nálunk van Európában a második legnagyobb növekedés, 5.2 százalék. Folyamatosan csökkentettük az adósságot és a hiányt. Ha rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon, akkor nem tudnánk ilyen számokat elérni. Nézze meg a súlyos korrupciós helyzetben lévő országokat. Az ő gazdasági teljesítményük hanyatlik és ennek megvan az oka. Ha rendszerszintű korrupció van, akkor eltűnik a pénz. Ha nincs rendszerszintű korrupció, akkor nem tűnik el a pénz, hanem jó célokra használják, például a gazdaság fejlesztésére, a munkanélküliség elleni harcra, vagy az adósságcsökkentésre. Ha Magyarországot nézzük, teljes a foglalkoztatottság, Kilenc éve folyamatosan csökken a hiány. Amikor átvettük a kormányzást, hét százalékos volt a hiány. Most egy százalék. És 5,2 százalékos a növekedés. Ezek a számok azt mutatják, hogy nem lehet rendszerszintű korrupció.
Nem tudja, hogy az OLAF miért mondja mégis, hogy a kohéziós pénzek csaknem négy százaléka problémás, de azt igen, hogy nem a takargatnivalók miatt nem akarnak csatlakozik az Európai Ügyészséghez, hanem azért, mert számukra
a szuverenitás nagyon fontos.
A jövő az atom és a kereszténység
A Fidesz tagságát is érinti, ha Donald Tusk veszi át az Európai Néppárt irányítását, de csak rajtuk múlik, meddig maradnak tagok. A néppárt most inkább a szocialisták, liberálisok felé húz, ők azt szeretnék, ha kereszténydemokrata politikát folytatna. A klímaváltozás megfékezéséhez szerinte az atomenergia arányát kell növelni.
A kibocsájtáscsökkentés legjobb módja az atomenergia – a megújuló energia mellett.
Szerinte a magyar kormány sokat tesz az EU klímacéljaiért azzal is, befektetőt csábít Magyarországra az elektromobilitás területén.
Világos, hogy az autóiparon sok múlik a kibocsájtáscsökkentésben. Azzal, hogy a legnagyobb e-mobilitással kapcsolatos cégek Magyarországra költöznek, sokat teszünk az unió hosszútávú klímacéljaiért.
A miniszter bízik abban, hogy az új kormányfővel visszatér a politikai stabilitás Romániába, ahol nagy magyar közösség él és minél stabilabb a bukaresti rendszer, annál több esély van a közös munkára.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter érkezik az EU külügyminisztereinek brüsszeli ülésére november 11-én. MTI/KKM/Borsos Mátyás
