Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke sarkalatos törvényt sért, figyelmen kívül hagyja az Alaptörvény előírását, szembehelyezkedik európai normákkal. Ezt mondta a 168 Órának Gerhard Reissner, a kilencven ország bíráit tömörítő Nemzetközi Bírói Egyesület volt elnöke, aki tavasszal a szövetség tényfeltáró küldöttségének tagjaként járt Budapesten.
A főbíró megdöbbentőnek nevezte, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) működésével kapcsolatos törvénytervezet ügyében nem a tanács, a parlament, az igazságügyi miniszter vizsgálódik, hanem az az ember, akinek a munkáját a tanácsnak ellenőriznie kellene, és aki konfliktusban áll a testülettel. Szerinte Handó Tünde nem érti, hogy a testület nem bíróságok képviseleti fóruma, hanem a bírói kar függetlenségének őrzője, a jogállamiság egyik letéteményese.
Gerhard Reissner szerint az Európai Bírói Egyesület, a májusi vizsgálat után, azért beszélt egyfajta alkotmányos válságról, mert az OBT és az OBH is közvetlenül az alkotmány alapján működő intézmény.
Az Alaptörvény világosan meghatározza: a tanács feladata, hogy ellenőrizze az OBH elnökének tevékenységét.
Ez vált lehetetlenné, amikor egy éve Handó Tünde egyoldalúan kinyilvánította, hogy szerinte a tanács működésképtelen, mert hiányos az összetétele. A jogállamiságot kérdőjelezi meg, ha egy vezető érvénytelennek nyilvánítja egy olyan testület működését, amelynek a kontrollja alatt kell működnie, de az sem felel meg az alkotmányos előírásoknak, ha az OBH elnöke, akinek arról kell gondoskodnia, hogy a tanács tagjait időben megválasszák, ezt halogatja, majd élesen bírálja, hogy a tanács hiányosan működik.
Magyarországon a bírósági rendszer két meghatározó testülete ellentétbe került egymással,
ami veszélyezteti a bíráskodás iránti bizalmat, ez pedig veszélyezteti a jogállam működését is.
Az OBT számos olyan esetet tárt fel a vizsgálóbizottság előtt, ami azt igazolta, főleg az OBH-elnök kinevezési jogköre veszélyezteti la jogállami működést, ha azt kontroll nélkül gyakorolja. Az Európai Bírói Egyesület tiszteletbeli elnöke szerint a magyar tagszervezet, a 2791 bíró közül 1400-at tömörítő Magyar Bírói Egyesület nem tesz mást, mint kiáll a jogállamért, a bíráskodás függetlenségéért. Mint mondta,
nem meglepő, ha azok a vezetők, akik saját maguk veszélyeztetik a bíráskodás függetlenségét, konfliktusba kerülnek az egyesülettel.
A hetilap emlékeztet rá, hogy a tényfeltáró bizottság jelentését árnyalja a Bírói Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) friss felmérése, amit 25 ország 11 335 bírájának és 4250 ügyvédjének részvételével készítettek. A kérdésekre 429 magyar bíró és 300 ügyvéd válaszolt. Az ENCJ összegzése szerint a 25 ország közül Magyarországon és Romániában éri a legtöbb fenyegetés a bírói függetlenséget.
Az Európai Bírói Egyesület jelentésére hivatalos magyar választ nem kapott, az OBH elnöke egy nyilatkozatban visszautasította a kifogásokat, de erről értesítést nem küldött. A jelentést üdvözölte viszont az Európa Tanács, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata és az Európai Bizottság. Ez utóbbi megerősítette, hogy az Európai Parlament által kezdeményezett, 7. cikkely szerinti eljárásnál azt figyelembe fogják venni.
Kiemelt kép: Handó Tünde, az OBH elnöke beszédet mond az Országház Delegációs termében. MTI/Kovács Attila
