A kutatóintézet tanulmányát, az úgynevezett Lisbon Scorecard-ot minden évben közzéteszik Brüsszelben, most az EU-tagállamok keddi és szerdai, a lisszaboni folyamat alakulásával foglalkozó csúcsértekezlete elé időzítették.
Az Európai Reform Központja (Centre for European Reform) nevű intézmény 27 ország teljesítményét vette górcső alá: a 25 EU-tagét, valamint Romániáét és Bulgáriáét. S míg az átfogó listán (azaz hogy pillanatnyilag hol tartanak az egyes országok a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégia céljainak megvalósításában) Magyarország csak a 21., addig a másik, az 1999 óta elért eredményeket néző (azaz nem a pillanatnyi helyet, hanem a felzárkózás ütemét, gyorsaságát mutató) listát Magyarország vezeti.
A brit kutatók olyan tényezőket vettek figyelembe a helyezések megállapításánál, mint a benyújtott szabadalmak száma, a kutatási-fejlesztési kiadások nagysága, a szolgáltatások liberalizálása, az internetes hozzáférés mértéke, az e-kormányzat elterjedése, vagy éppen a szociális jóléti rendszerek modernizálása. Az összesített ranglista élén Svédország áll (amely a 17 lisszaboni cél közül 12-t már teljesített), mögötte Dánia és Nagy-Britannia a két dobogós, majd Hollandia, Finnország és Ausztria következik. Érdekesség, hogy Olaszország csak a 23., azaz Magyarország mögött áll, s utánuk már csak a lengyelek, a románok, a bolgárok és a máltaiak következnek.
A 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia elvileg azt a célt szolgálná, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává váljon, megelőzve az Egyesült Államokat. Mindennek mozgatóereje a munkahelyteremtés, az innováció, a kutatás-fejlesztés előtérbe helyezése és a belső piacok liberalizálásának folytatása lett volna – de az eredmények elég lehangolóak. A kutatók szerint az EU távol áll a kitűzött céloktól, még ha kétségtelenül történt is előrehaladás az elmúlt években.
A lisszaboni stratégia eddigi eredményeinek áttekintése, s a gyorsabb előrehaladást célzó változtatások meghatározása lesz az európai uniós állam- és kormányfők kedden kezdődő tavaszi brüsszeli csúcsértekezletének legfőbb napirendi pontja.
