A rejtett kamerával készített felvételek, melyből a magyar TV2 is közölt részleteket, azt bizonyítják, hogy a hallgatók éjjel kettőkor mentek be az intézetbe boncolni. Fejenként kétezer forintot fizettek (norvég kollégánk, Jan Gunnar Furuly szerint egy éjjeli szolgálatban lévő karbantartónak) azért, hogy bemehessenek, és ott orvosi vagy tanári felügyelet nélkül tanulhassanak. A felvételeken látható, amint egyes hallgatók a holttestekre teszik tankönyveiket „gyakorlás” közben.
A FigyelőNet által megkérdezett orvostanhallgatók azt állítják, a fejben lévő rengeteg üreget és szervet nem lehet megtanulni a kevés bonctermi órán (ezek azok a szervek, melyeket a filmen is látni lehetett). Ezért a legtöbben „egy üveg whiskyvel megvesztegetnek egy sírásót vagy boncmestert”, míg a kevésbé bátrak a felsőéves hallgatóktól kérnek kölcsön különféle szerveket.
A felvételen az is látható volt, amint a hallgatók kollégiumi szobájukban kicsomagolják a szerveket: hol cipősdobozból, hol szemetesből kerültek elő a testrészek, amiket vécépapírra tettek. (Az anatómiai intézetekben a testeket formalinban tárolják, ez megakadályozza a fertőzéseket és a bomlást.)
A felvételen szereplők szerint “Hát igen, ez elég abszurd. Ezek a testrészek mégiscsak tartoztak valakihez, de itt, Magyarországon nagy a verseny. Ha nem akarsz megbukni, meg kell tenned mindent. Az ember elfelejti az elveit, ha itt tanul.”
A forgatócsoport a külföldön tanuló norvég diákok életéről készített filmet – nyilatkozta a FigyelőNetnek Kjell Ovre Helland, a felvételeket először bemutató norvég TV2 hírműsorának főszerkesztője. A stáb végül csak Magyarországon forgatott. Az eredeti anyagban az is elhangzott, hogy a hallgatók nem csak koponyákat vittek el, sokuk ujjakat, agyakat, és más testrészeket is tartott kollégiumi szobájában.
Dr. Fuxreiter Margit, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrumának külső kapcsolatokért felelős vezetője a Figyelőnetnek azt mondta, hogy az egyetem vizsgálatot indított az ügyben, melynek jövő hétfőn lesz eredménye. A vizsgálóbizottság megvizsgálja, hogy egyáltalán lehetséges-e ilyesmi, és ha valóban megtörtént, akkor ki és hogyan tehető felelőssé.
A film Norvégiában is nagy port kavart. Per Haugum, az orvosok munkábaállását engedélyező bizottság elnöke azt mondta, hogy nem akarnak ilyen orvosokat Norvégiában. Az ország egészségügyi minisztere, Ansgar Gabrielsen lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy ez morálisan elfogadhatatlan minden norvég orvosnak.
A Külföldi Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke, Ramzi Hamzbarga szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében elítélte a szervlopásokat, és reményét fejezte ki, hogy ez nem vet rossz fényt a többiek “bizonyítottan kemény munkájára és elszántságára”. Egyben abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy az egyetem alapos vizsgálatot folytat.
A Debreceni Egyetem Közép-Európa legnagyobb egészségügyi felsőoktatási intézménye. Orvosi karán 2000 hallgató tanul, a főiskolai karokkal együtt összesen négyezren vannak. Ebből 200 norvég származású; az egész országban összesen 500 norvég medikus tanul.