Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala április 26-án építési engedéllyel adott zöld utat a Kossuth térre futó Alkotmány utcába tervezett, 100 méteres Nemzeti Összetartozás Emlékhely kivitelezésének.
Az emlékhelyről szóló hírek először tavaly röppentek fel: egy, a Steindl Imre-programhoz kapcsolódó kormányhatározatból derült ki, hogy mintegy 5 milliárd forintból rendeznék az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér és Honvéd utca közötti szakaszát, ennek részeként alakítanák ki a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy az emlékhelyet a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára – pontosabban 2020. május 31-ig – építik meg.
Csak idén áprilisban derült ki, hogyan is fog kinézni az emlékmű:
A tervek szerint – amelyekről korábban az Urbanista cikke alapján számoltunk be– az Alkotmány utcának a Kossuth tér felé eső, száz méter hosszú szakaszán süllyedő rámpát alakítanak ki, amelynek falaira vésik majd az elcsatolt települések nevét véletlenszerű sorrendben. A rámpa végébe egy gránittömb kerül, közepében örökmécsessel, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni. A Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója azt mondta, bízik abban, hogy a kivitelezővel néhány napon belül megkötik a szerződést, és még április vége előtt megkezdődik a munka.
A tempó szinte észvesztő: a hvg.hu cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy a kormány annyira akarja az emlékhelyet, hogy az nemcsak társadalmi vita nélkül, de szinte minden szabályt mellőzve épülhet meg. Az pedig már korábban kimondták, hogy nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek sincs helye, a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye nem kérhető, közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye, és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni. Sőt: a beruházásra nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket.
A lap szerint el kell bontani a Kossuth téri Agrárminisztérium műemlék épületének egy részét, hogy az összetartozást hirdető árok megépülhessen. Wachsler Tamás a cikk megjelenésének napján az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált, szerinte semmit nem bontanak le az emlékmű miatt, a minisztérium épületéhez ettől függetlenül nyúlnak majd hozzá.
Elmondása szerint ugyanis csak arról van szó, hogy
az Agrárminisztérium épületének rehabilitációja során egyes, műemléki védettséget nem élvező, utólagosan ráépített részek végleges, más részek ideiglenes visszabontása valóban szükséges lesz,
azonban ezek a településképi arculat helyreállítási kötelezettsége mellett, az épület megjelenésének teljes helyreállításával történnek majd. Ráadásul ez legalább másfél év múlva, tehát jóval a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kialakítása után lesz esedékes.
Kiemelt kép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Steindl Imre Program
