Az 1956-os kivándoroltak között számos olyan fiatal is akadt, akikből később elismert tudós, technológiai szakember, üzletember lett. Más kérdés, hogy egyikük sem futhatott volna Magyarországon – egy szovjetizált államban – olyan karriert, amilyet például az üzletileg egyik legsikeresebb 56-os menekült, Gróf András tudhatott a magáénak.
Grófnak tulajdonképpen szerencséje volt: újságírónak, illetve írónak készült diákkorában, de az ötvenes évek Magyarországán ezek a törekvései gyorsan zátonyra futottak. Ezt részben saját önéletrajzából, részben Marx György fizikus, tudománytörténész munkáiból is tudhatjuk. Gróf András aztán Amerikába eljutva,
Úgy lett az „Év embere” Amerikában, hogy negyvenegy évvel korábban, 1956-ban épp a magyar szabadságharcosok, a „pesti srácok” kerültek ugyanilyen indokkal a lap címoldalára. Grove persze 1997-ben nem harcosként, hanem fejlesztőmérnökként és az Intel elnök-vezérigazgatójaként kapta az elismerést a Time-tól. Az Intel közleménye szerint Grove volt az első magánszemély, akit a Time magazin a digitális korszak embereként választott ki, később aztán Jeff Bezos (Amazon.com) és Mark Zuckerberg (Facebook) is címoldalra került az Év embereként.
A legjobb mérnök egy magyar menekült
A magyar szabadságharcosok és Grove Time általi elismerése azért érdekes, mert Gróf András a kivándorlásakor úgy kapott amerikai „fehér kártyát” (ami a zöld kártyánál „gyengébb” beutazási engedélynek felelt meg), hogy ő volt az egyetlen kivándorló a magyar menekülteket az USA-ba szállító hadihajón, aki nem állította azt, hogy fegyverrel küzdött volna a szovjetek ellen.
