Ezzel az első blikkre forradalminak tetsző kijelentéssel kezdi tanácsai sorát Tóth Gergely, a környezettudatos vállalatokat tömörítő Követ-INEM HUNGÁRIA egyesület vezetője. Mindezt azzal magyarázza, hogy a direktívák többnyire a bizonyos méretnagyságon felüli, adott termelési mértéket meghaladó cégekre, tevékenységekre vonatkoznak. A kis- és középvállalkozások többsége ezeket a mértékeket nem is éri el.
Tóth Gergely azonban korántsem tétlenségre buzdít. Azt vallja, hogy e vállalkozásoknak a maguk módján el kell indulniuk a zöldülés útján, s ha ezt megteszik, vélhetően előbb-utóbb az elvárásoknak is megfelelnek. Amúgy sem a szabályozás, az ellenőrzés oldaláról várható e szektor számára az EU-csatlakozás révén a kihívás. A felügyeleteknek vélhetően továbbra sem lesz erőforrása a kicsik vizslatására. Ráadásul az EU környezeti minősítési rendszere, az EMAS, önkéntes, nincs kötelező előírás e tekintetben. Sokkal valószínűbb, hogy a megrendelők, a vevők, a partnercégek kíváncsiskodnak majd a hazai kis- és közepes cégek környezeti hogyléte felől, tehát a piaci oldal sürgeti majd náluk a gondos bánásmódot, a tisztább termelést.
Ökotérképezés
Ökotérképezési előnyök
– A környezeti adatok gyűjtésének egyszerű, kreatív és szisztematikus módszere
– A vállalat fizikai valóságára építő, tudatosság fokozó és tanulási kellék
– Minden alkalmazott számára hozzáférhető, gyakorlatias kommunikációs technika
– Önállóan használható, rugalmas környezettudatos vállalatirányítási eszköz az EMAS, ISO 14001 bevezetéséhez
Forrás: Követ-INEM Hungária
De mi is történik e módszer során? A cég kis rajzos térképek segítségével (lásd ábránkat) látványosan megjelenítheti a telephelyén felmerülő környezeti problémákat, jelölheti azok sürgősségi, fontossági sorrendjét, könnyedén határozhat a megoldás módjáról, felelőséről, menetrendjéről. Érdemes a vállalkozást, a telephelyet több szempontból – például környezeti elemenként – megközelíteni, és külön térképen jelölni mondjuk a vízfelhasználását, a levegőszennyezést (a szokásos térképek felsorolását lásd külön). Nincs szükség másra, mint A4-es papírokra, színes tollakra, fénymásolóra, és ha látványosan meg kívánjuk mutatni az eredményt, akkor néhány fóliára és egy írásvetítőre. A térképeket fóliára másolva és egyenként, vagy még inkább egymásra vetítve nyilvánvaló képet festhetünk cégünk környezeti helyzetéről.
Ökotérképek
1. Települési elhelyezkedés
2. Zavarások
3. Víz
4. Talaj
5. Levegő, szagok, zaj, por
6. Energia
7. Hulladék
8. Kockázatok
A térképek megrajzolását végezheti a társaság valamelyik tagja, ha van környezeti vezetője, de megfontolandó, hogy ne hívjunk-e segítségül egy külső „szemet”, aki a megrögzött szokásainkat is új megvilágításba helyezheti. Ökotérképezést csináltak legutóbb egyetemi hallgatók a gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének berkeiben – a Követ szakértőivel karöltve. A diákok maguk választotta kisebb-nagyobb cégeket vizsgáltak át, szám szerint fél tucatot. E vállalati környezet-menedzsment kurzus legfőbb tanulsága – mondja Pataki György, a kurzus vezetője, hogy a hallgatók különösebb előképzettség nélkül is, pusztán némi odafigyeléssel képesek voltak megcsinálni az ökotérképezést, bizonyítva annak egyszerűségét.
Ilyet persze maga a KÖVET-Inem Hungária is végez, az elmúlt öt évben 20–30 kisvállalatnál tartott vizsgálatot. A feltérképezés során rendre 20–30–40 környezeti intézkedés lehetőségére derült fény – összegzi Herner Katalin, a Követ-INEM HUNGÁRIA ökotérképezéssel foglalkozó munkatársa. A talált problémák gyakran banálisak, mégis fontosak. Így például majdnem mindenhol fel kellett hívni a vállalkozó figyelmét, hogy cserélje ki a kiégett neoncsövet, mert az így is áramot fogyaszt. Szinte valamennyi cégre praktikus tanács, hogy az olajos rongyokat cseréljék a mintegy húszszor nagyobb mennyiséget felszívni képes olajfelitatóra. Fontos és javasolt eleme a vizsgálódásnak, hogy ha lehetséges valamennyi alkalmazottat kérdezzen meg a cég. Ezt könnyedén megteheti egy néhány perces „környezeti időjárás” teszttel, amely a tapasztalatok szerint igen jó iránymutatója a problémáknak, alkalmas eszköze a dolgozók bevonásának és megalapozója a rájuk is építő változtatásoknak.
Mindenesetre a Követ oktatást is ad, a vállalati emberek egynapos felkészítés során sajátíthatják el az ökotérképezés alapjait. Az INEM hálózatnak ugyanakkor új programja fut. Tavaly ősztől 2004 szeptemberéig tart az úgynevezett Ökostar projekt, amelyet a technológia transzferrel foglalkozó Puskás Tivadar Alapítvánnyal közösen gründoltak, és az Oktatási Minisztérium Műszaki Fejlesztési Alapja támogat. Ennek hármas célja van. Egyrészt új módszertant fejlesztenek: az ökotérkép mellé úgynevezett potenciál csillagot szeretnének rajzolni, amely nyolc környezeti szempontból örökíti meg a vállalkozás erősségeit és gyengeségeit. A program második grádicsában 50 cégnél tart a Követ oktatást térítésmentesen, éspedig az idén tavasszal 20 fő alatti vállalkozások számára – jelentkezéseket még elfogadnak. Következő lépésként 15 cégnél – immár pénzért, de igen kedvezményesen, 20 ezer forint körüli áron – intézkedési tervet is összeállítanak, majd 3–6 hónap múlva felmérik a változásokat. A programnak még egy fontos vonzereje van: az a három résztvevő, aki a legtöbb intézkedést hajtaná végre, a tisztább termelési beruházáshoz összesen egymillió forintot kaphat.
Energiahatékonyság
Környezetbarát kellékanyagok irodai nyomtatókban
A több mint tíz esztendeje működő Printrex Bt. a kezdetektől irodai eszközök felújításával foglalkozik. Tevékenysége révén ügyfelei eleve környezetbarát termékekhez juthatnak, a cég azonban ezenkívül saját működésének környezeti szempontú elemzésére és fejlesztésére is törekszik. Többek között éppen az ökotérképezés segítségével. Az egyszerű, kézenfekvő módszer alapjait a társaság illetékese egynapos képzés keretében tanulta, s igyekszik alkalmazni. S bár a környezetbarát iroda irodalmával már megismerkedett, annak fő tételeit tartja is a vállalkozás, hitük szerint van hová továbblépni. Most fognak bele az ISO 14001-es környezeti irányítási rendszer bevezetésébe, középvállalkozásként kisebb lépésekben igyekeznek megvalósítani azt. „A fejlődésünkben fontos látványelem, hogy a környezetbarát iroda ťcélfotójátŤ, a Követ-INEM HUNGÁRIA plakátját kifüggesztettük, azaz mindig szem előtt tartjuk, még ha saját irodánk nem is fest úgy állandóan” – meséli nevetve Hajas Tamás kirendeltségvezető. Folyamatosan figyelmet fordítanak azonban a papírtakarékos irodai működésre – például kétoldalas nyomtatást alkalmaznak –, a rontott papírokat külön gyűjtik és óvodáknak rajzlap gyanánt ajánlják fel, s nem utolsósorban saját tevékenységük eredményét, újrahasznosított kellékanyagokat használnak.
A cég ugyanis azt igyekszik elérni, hogy a lemerült, kiselejtezésre szánt eszközökből ne hulladék legyen, hanem azokat felújítva, újratöltve újból használni lehessen. Mátrix nyomtatókazetták felújítását 1992 óta végzi a bt., három évvel később a lézerkazetták megújításával bővült a kör, a rákövetkező esztendőben pedig a tintapatronok kerültek sorra. Számításaik szerint ily módon legalább 50 százalékkal csökken a felhasznált anyag és veszélyes hulladék. E környezeti javulás mellett fontos a pénzügyi megtakarítás is. A társaság saját éves forgalmát alapul véve úgy számolja, hogy az ügyfelek az egyes szolgáltatások bevezetése óta mintegy 135 millió forintot takarítottak azzal meg, hogy új eszközök vásárlása helyett a meglévőt „töltették újra”.
E látványos eredmény ellenére szigorodó piaci körülményekről számol be Hajas Tamás. Úgy látja, hogy a nagyobb irodatechnikai társaságok, azaz a márkaképviselők „ellenkampányba” fogtak. Saját forgalmukat fokozandó az „eredeti”, vadonatúj termékek minőségelőnyét hangsúlyozzák, amelyhez alapot a piacon működő néhány kisebb kókler, s a vevők ezeknél szerzett negatív tapasztalatai adnak. Hiába olcsóbb a felújított irodai kellék – féláron nyomtathat vele az ügyfél –, a selejtes munkán rajtavesztett vásárlók elfordulnak ezektől. A Printrex szervizszolgáltatás nyújtásával igyekszik a vásárlóit a minőségi munkáról biztosítani, s noha jelentősen csökken az új megrendelésekben az újrahasznosított eszközök aránya, mintegy 1500 vevőjének jelentős hányada, több mint a fele továbbra is a környezetbarát kellékekre esküszik.
Ám maradjunk a TTMK ezeknél jóval olcsóbb programjánál. Ebben benne foglaltatik a vállalkozás felmérésén és a megoldási javaslatok nyújtásán túl az is, hogy a szükséges energiahatékonysági beruházások költségének – legalábbis részbeni – fedezéséhez segítenek forrást felkutatni és pályázatot írni. Mindezen kívül a program eleme egy olyan CO2 – avagy üveházgáz-ekvivalens – megtakarítási mutató kalkulálása, amely azt fejezi ki, hogy a javasolt és végrehajtott beruházások révén a társaság mennyit csökkentett az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásán.
A program ipari vállalkozásokra koncentrál, de szívesen fogadják más szektorok, szolgáltatók jelentkezését is. A 10–15 százalékos fölös energifelhasználást az eddig átvizsgált cégeknél meg is lelték. Ezek egy része, nagyjából harmada beruházás nélkül, pusztán odafigyeléssel, némi környezeti képzéssel, átszervezéssel lefaragható, a teljes puffer megszüntetéséhez azonban már pénzügyi ráfordítások is szükségesek. Eddig a 30 főt foglalkoztató hőkezelő ISVH, a Videoton Audio Vállalat, a hőcserélőket gyártó német Güntner Kft., valamint egy szálloda sportpályája esett át az auditon, a jelentkezők között azonban színház is akadt.
Lépcsőzetes ISO
Ám vissza Követhez, s egy másik kkv-szektornak kínált szolgáltatáshoz. Epicentrum néven arra nyújt lehetőséget, hogy a kisebb cégek is bevezethessék az ISO 14001 környezetirányítási rendszert, ráadásul erről tanúsítványt is kapjanak. Erre egy szuszra vélhetően nincs lehetőségük, hiszen drága, időigényes folyamat. Éppen ezért öt fázisra bontották a sort, majd megtoldották még eggyel, ami az EMAS minősítést jelenti. Az első két rész a jogi megfelelést, a vállalati elkötelezettség kialakítását tartalmazza.
A szintenként elnyerhető tanúsítást e fázisban a Követ végzi, a későbbi lépcsőkben a TÜV nyújtaná e „szolgáltatást”. Mindezt fix és egyúttal alacsonyabb áron, mint ahogy a tanácsadás díja is támogatott – az EU Life programja szán rá öt országban összesen 2 millió eurót –, így a díj a piacinak mintegy a harmada. Olcsóbbá az teszi a rendszert, hogy bizonyos fázisok önbevalláson alapulnak – ez egyébként az ISO 14001-től sem idegen –, tehát belső audit folyik, amelyet ha kívánja, a partner ellenőrizhet.
A cégek nem egyenként kapnak tanácsot, hanem közülük 4-5-öt egyszerre képeznek, ami megint csak lejjebb srófolja a költségeket. Mindezzel együtt az ISO effajta bevezetése akár korrektebb is lehet, mint a külső tanácsadóval véghez vitt folyamat, lévén itt valóban a cég dolgozik, emészti a hallottakat, és saját környezetirányítási rendszert épít.
