Belföld

Tízmilliárdokat kaszál az állam a kaparós sorsjegyeken

A bevétel 62-70 százaléka kerül a játékosokhoz.

A kaparós sorsjegyek váltak az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. „egyik legfontosabb fejőstehenévé” – írja a G7. Míg 2010-ben még alig 18 milliárd forint bevétele volt belőlük az állami vállalatnak, 2017-ben már ennek több mint ötszöröse.

A Szerencsejáték Zrt. jelenleg 19 féle sorsjegyet árul, ezeket egy Las Vegas-i székhelyű cég, a Scientific Games gyártja. A legtöbbe, darabonként 82 forintba a Nagykarácsony nevű sorsjegy előállítása került, míg a Black Jack nyomtatása csak 2,6 forintba. A játékosoknak előbbiért 3000, utóbbiért 300 forintot kell fizetniük.

A gyártási költségek és a nyeremények kifizetése után is jelentős összeg marad az állami cégnél, hiszen a sorsjegyek eladásából befolyt pénznek 62-70 százalékát osztják szét a játékosok közt. Így míg a 300 forintos sorsjegyen átlagosan nagyjából 186 forintot nyernek a vevők, az állam haszna 111 forint is lehet.

A legtöbbet eddig a Buksza nevű sorsjegy hozta a vállalatnak, a 2011-es bevezetés óta több mint 50 milliárd forintot. A Scientific Games helyi értékesítési vezetőjét 2014-ben díjazták is, ekkor külön kiemelték a Bukszát, mint az egyik legsikeresebb terméket. (Illusztráció: MTI / Czeglédi Zsolt)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik