Ismét riasztó arányban vesztették életüket 2018-ban azok a menekültek és bevándorlók, akik a Földközi-tengeren próbáltak eljutni Európába, miután a kutató és életmentő tevékenység visszafogása az elmúlt évek után csak még inkább megerősítette, hogy ez a világ legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri útvonala – közölte az UNHCR szerdán. Az ENSZ menekültügyi szervezete által szerdán közzétett legújabb Desperate Journeys című jelentés szerint
A becsült adatok szerint 2275 ember vesztette életét vagy tűnt el 2018-ban a Földközi-tengeren való átkelés közben, annak ellenére, hogy az Európában partot érők száma látványosan visszaesett. Tavaly összesen 139 300 menekült és bevándorló érkezett meg Európába, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma.
Az életmentés a tengeren nem egy választható lehetőség, nem is egy politikai ügy, hanem ősidők óta alapvető emberi kötelesség
– fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Véget vethetünk ezeknek a tragédiáknak, amint meglesz bennünk a kellő bátorság és az elhatározás, hogy messzebb tekintsünk az éppen soron következő menekülthajónál, és egy olyan, a regionális együttműködésen alapuló hosszú távú megközelítést alkalmazunk, amelynek fókuszában az emberi élet és méltóság áll.
A jelentés leírja, hogyan vezetett egyes európai államok politikájának a változása számos esetben oda, hogy emberek tömegével rekedtek hosszú napokra a tengeren, arra várva, hogy engedélyt kapjanak a kikötésre. A civil szervezetek mentőhajói és azok személyzete a kutató és életmentő tevékenységük során egyre szigorúbb korlátokba ütköztek.
A jelentés szerint sokak számára az, amikor Európában partra léptek, egy olyan rémálomszerű utazás utolsó állomása volt, amely során megkínozták, megerőszakolták más módon szexuálisan bántalmazták őket, és folyamatosan ki voltak téve a fenyegetésnek, hogy váltságdíj fejében elrabolják és fogva tartják őket. Hozzáteszik: a nemzetközi közösségnek sürgősen lépnie kell annak érdekében, hogy felszámolja ezeket az embercsempész hálózatokat és igazságszolgáltatás elé állítsa a fenti bűnök elkövetőit.
Más útvonalakat használnak
A jelentés arra is rámutat, hogy jelentősen átalakultak a menekültek és bevándorlók által használt útvonalak. Az elmúlt évekre visszatekintve először lépett Spanyolország az első helyre, mint a legfőbb belépési pont Európába, miután szárazföldi úton mintegy 8 ezren érkeztek az országba (észak-afrikai enklávéin, Ceután és Melillán keresztül), további 54 800 ember pedig a Földközi-tenger ugyancsak veszélyes nyugati részét sikeresen átszelve érte el a spanyol partokat. Ennek az átrendeződésnek a következményeként a halálos áldozatok száma a Földközi-tenger nyugati részén a 2017-es 202-ről tavaly 777-re ugrott, azaz közel megnégyszereződött. Olaszországba 2018-ban mintegy 23 400 menekült és bevándorló érkezett, azaz ötödannyi, mint az előző esztendőben. Görögországba megközelítőleg ugyanannyian érkeztek a tengeren tavaly, mint 2017-ben, 32 500-an, szemben az akkori 30 000-rel. Ugyanakkor az ország határát 2018-ban kis híján háromszor annyi ember lépte át a szárazföldön Törökország felől, mint egy évvel korábban.
Európa más részein Bosznia-Hercegovinában mintegy 24 000 érkezőt regisztráltak, olyan menekülteket és bevándorlókat, akik a nyugat-balkáni útvonal állomásaként ejtették útjukba az országot. Cipruson szintén több menekülthajó ért partot Libanonból útnak indult szíriaiakkal a fedélzetén, míg az év vége felé az Egyesült Királyságban nőtt valamelyest azoknak a száma, akik Franciaország felől érkeztek a La Manche csatornán át az országba.
Kiemelt kép: A Földközi-tengeren megmentett menekült alszik az SOS Mediteranee nevű civilszervezet Aquarius nevű hajójának fedélzetén. Maud VEITH / SOS MEDITERRANEE / AFP
