2018 óta már nemcsak a választások évében emelkedik a parlamenti képviselői alap tiszteletdíj, hanem évente: tavaly augusztustól emeltek, 2019-től pedig a képviselői javadalmazásról is szóló kézikönyv szerint minden év márciusában nő az apanázs. A negyedik Orbán-kormány alatt így változtatták meg a képviselők javadalmazását, és egyben azt is meghatározták, hogy
A KSH legfrissebb statisztikájában már benne vannak a tavalyi éves béradatok, 2018. január-decemberben 329 900 forint volt bruttó átlagkereset, ezt figyelembe véve az idén márciustól bruttó 989,7 ezer forint lesz a képviselők alap tiszteletdíja. A következő évekre a konvergenciaprogramban rögzített bérnövekedési előrejelzés alapján becsültük meg az értékeket.
Jövőre 9,5, aztán 7,7, majd 2021-re 7 százalékos bérnövekedés szerepel a programban, ennek alapján a bruttó átlagbér jövőre meghaladhatja a 358 ezer forintot, 2021-re pedig közelítheti a 413 ezer forintot. Így a képviselői alap tiszteletdíj 2020-ban meghaladhatja az egymillió, 2022-re pedig az 1,2 millió forintot is.
Hátra és előre tekintve az látszik, hogy miközben a bruttó átlagkereset talán 149 ezer forinttal nőhet 2017-től a következő kormányzati ciklus végéig, 2022-ig, aközben a képviselői alapdíjaknál 500 ezer forint feletti lehet az emelkedés.
Minden oldalról bebiztosították a képviselők apanázsának emelkedését: beépítettek egy olyan biztosítékot, hogy ha netán csökkenne az átlagkereset, akkor is nő az alap tiszteletdíj. Ilyen esetben nem az utolsó évi (csökkenő) adatot kell figyelembe venni, hanem az egy évvel korábbit, ami még magasabb volt.
Az alap tiszteletdíjon felül különböző kiegészítő díjakat is kaphatnak a parlamenti képviselők:
- bizottsági tagságért járó díjazás (1,2-es, vagy 1,4-es szorzó),
- bizottsági elnök (1,7-es szorzó), alelnök (1,5-ös szorzó),
- frakcióvezetés (2-es szorzó), frakcióvezető-helyettes (1,7-es szorzó).
Lehetnek mínuszok is, például az igazolatlan hiányzás arányosan csökkentheti a díjazást. A kézikönyv azt is rögzíti, hogy a képviselői javadalmazáson túl állami szervtől más javadalmazásban nem részesülhetnek a képviselők. Viszont képviselői juttatások és támogatások is megilletik őket, és ezek zöme is emelkedett:
- Üzemanyagkártya, Budapesten havi 2500 km-re, vidéken 4000-6500 km-re elegendő üzemanyagra, ami a terület nagyságától függően 10-50 százalékkal emelkedhet.
Tavaly júliusig ennél kevesebb, 2000 és 5500 km közötti volt az alap közlekedési költségtérítés. A Budapesttől legtávolabbi választókerület a fideszes V. Németh Zsolté, aki Vasadon él – az ő közlekedési költségtérítése a legnagyobb, 2018 augusztustól havi 345 ezer forint feletti, de a hvg.hu novemberi cikke szerint szeptemberben az összeg nagyobbik felét nem használta fel. Benzinfalóként szokták még emlegetni párttársát, a berettyóújfalui Vitányi Istvánt is, aki a második legmagasabb, tavaly augusztustól havi 322 ezer forintos költségkeretre volt jogosult – szeptemberben majdnem a teljes keretét, 278 ezer forintot autózott el fél megyényi területén, illetve a fővárosba.
- Lakás vagy szállodahasználat, amire az Országgyűlés Hivatala köt szerződést. 2018-tól a havi alapdíj 35 százalékáig, 312 ezer forintig mehet el. Korábban csak 25 százalék lehetett, legfeljebb 187 ezer forint.
- Mobiltelefon-szolgáltatás, tavaly augusztustól a havi tiszteletdíj 5 százaléka.
- Irodai elhelyezés. Tavaly augusztustól az alap tiszteletdíj maximum 70 százaléka, 624 ezer forint. Előtte 50 százalék járt, 374 ezer forint lehetett.
- Képviselői keret, vagy más néven alkalmazotti költségtérítés. Tavaly augusztustól az alap tiszteletdíj duplájáig, előtte csak az alap tiszteletdíj mértékéig volt igénybe vehető, közterhek nélkül. A képviselői keret fel nem használt részét, akár az egészet is át lehet csoportosítani a képviselőcsoport részére.
Ez utóbbi négy jogcímen tavaly júliusig havi legfeljebb 1,35 millió forint térítést kaphattak a képviselők, ami augusztusra megduplázódhatott, 2022-re pedig már közelítheti a havi 3,87 millió forintot.
Ahogy az üzemanyagnál hozott példákból is láttuk, nem minden képviselő él a maximális költségtérítés lehetőségével, de a megszabott keretek nem zárják ki az irreálisnak tűnő költségek elszámolását sem. Az irodabérléseket is átnézte tavaly novemberben a hvg.hu és számos extrém példát talált, 20 négyzetmétertől 354 négyzetméterig. Hubay György fideszes képviselő például félmillió forintért bérelt irodát, nem Budapesten, hanem Miskolcon, még csak nem is a város legdrágább részén, attól az önkormányzati cégtől, amelynél munkát vállalt. Az ár a cikk szerint nem csak ingatlanosok szerint irreális. Viszont a keretösszeget nézve a képviselő még ezzel sem ment el a falig.
A képviselők anyagi függetlensége fontos, és mint láttuk, gondoskodnak arról, hogy a költségeiket fedezni tudják. Nem minden társadalmi csoport esetében számolhatunk be azonban erre irányuló erőfeszítésekről. Vannak ugyanis juttatások, amelyek évek óta nem emelkedtek, ilyen például a gyes (bruttó 28 500 forint, nettó 25 650 forint), amely 2018-ban, a családok évében is pont annyi volt, mint tíz évvel korábban, 2008-ban. Sőt, ez az összeg maradt 2019-re is. Hasonló a helyzet a minimálnyugdíjjal (28 500 forint), valamint a családi pótlékkal (legkisebb összege havi 12 200 forint, legnagyobb összege 25 900 forint) is.
PONTOSÍTÁS: A beépített biztosíték mellett ha netán csökkenne az átlagkereset, akkor sem csökken az alap képviselői tiszteletdíj.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
