Amar és Luna szarajevói fiatal pár, bár még nem házasodtak össze, szeretnének gyereket, de a dolog csak nem akar sikerülni. A férfi a reptéren repülésirányító, a nő pedig stewardess. Az alkoholista férfi egy nap lebukik az irányítótoronyban, ivászatáért felfüggesztik, fél évig elveszti munkáját. Egykori katonatársa ajánl neki kissé különös munkát egy a muzulmán hitet konzervatívan gyakorló wahabita közösségben. A hely hatni kezd a férfira, amit Luna egyre nehezebben tud elviselni.
Noha az Úton nem fog üstökösként feltűnni a filmművészet egén, fontos dolgokról beszél, olykor kissé akadozó nyelvvel. Mindig borzongató érzés olyan kultúra, ország történeteit látni, ahol nemrég háború volt, és mindenki kapott konkrét vagy szimbolikus sebeket. Arról is beszél az Úton, hogy nőként milyen dilemmák elé állhat egy fiatal bosnyák nő, de tán a legmeggyőzőbben arról beszél, hogy nemcsak a kozmopolita-fogyasztói mentalitás tudja kiirtani, kitépni az ember gyökereit, hanem a múltba forduló, konzervatív fordulat is – ezt mi magyarok is jobb, ha megjegyezzük.
Ugyanakkor Jasmila Žbanić filmje megpróbál nem pamflet, röpirat, indulatos kiáltvány lenni, megpróbál megérteni mindenkit, de a megértés közben pontosan tudja, hogy milyen értékeket tart fontosnak, és mik mellett akar kiállni – melyik úton akar haladni. A film mindemellett felcsillant valamit Bosznia természeti szépségeiből is.
Ajánljuk: világnézeti iránytűt keresőknek
Nem ajánljuk: fundamentalistáknak, Barbie-nak, Kennek
Na Putu – színes, feliratos, boszniai-osztrák-német filmdráma, 100 perc, 2009, rendező: Jasmila Žbanić, forgatókönyvíró: Jasmila Žbanić, operatőr: Christine A. Maier, producer: Damir Ibrahimovich, szereplők: Zrinka Cvitešić (Luna), Leon Lučev (Amar), Mirjana Karanović (Nadja), Jasna Beri (Ärztin), Nina Violić (Sejla), Sebastian Cavazza (Dejo), forgalmazza az Anjou Lafayette
Hazai bemutató: 2011. június 2.
