„A politikai részvétel az egészséges demokrácia velejárója. Minél többen vállalnak szerepet különböző formában a politika és közélet alakításában, annál nagyobb az esélye annak, hogy meghallják a döntéshozók az átlagember hangját” – az idézet a tekintélyes amerikai kutatóintézet, a Pew Reaserch Center elemzéséből származik. Azon kutatásuk összefoglalójából, amelyben 14 ország csaknem 15 ezer polgárát kérdezték a politikai részvételről, és ebben a kutatásban Magyarország szinte minden tekintetben – a választási hajlandóságot kivéve – az utolsók között végzett. A hónapokkal ezelőtt készült amerikai felmérés szerint például a tüntetésen való részvételben a legutolsók vagyunk a 14 felmért állam közül.
Most úgy tűnik, valami megváltozott. A változásról tudósított már egy korábbi, december 5-én, azaz napokkal a rabszolgatörvénynek nevezett túlóraszabályok botrányos parlamenti elfogadása és az ezt követő tüntetések előtt készült kutatás is. A Pulzus szavazási applikáció segítségével végzett 600 fős, a 18-60 év közötti magyar alapsokaságot korév, nem, végzettség és településtípus szerint reprezentáló felmérés szerint
Beszédes az is, hogy csak kicsivel vannak többen, akik nem vennének részt egy véleményükkel egyező, de erőszakos tüntetésen azoknál, akik részt vennének – ez utóbbiak túlnyomó többsége persze a rombolástól óvakodna.
Ezek az adatok tehát megelőzték a szerdai parlamenti botrányt és az azt követő tüntetéseket. Új kutatás készült tehát, az adatfelvétel szombat reggeltől vasárnap kora délutánig tartott – tehát a vasárnap esti tüntetés eseményei még nem befolyásolhatták a válaszadókat, a szerdai, a csütörtöki és a pénteki demonstrációk és azok interpretációi viszont igen.
Minden a parlamentben kezdődött: hétfőn még klasszikus obstrukciós technikával, szerdán már az elnöki pulpitusra vezető lépcsők elfoglalásával próbálta megakadályozni együttes erővel az ellenzék a rabszolgatörvénynek nevezett túlóraszabályozás elfogadását. A törvényről végül botrányos körülmények között, jogszerűségét illetően erősen vitatott módon döntött a fideszes többség. Az ellenzéki szavazók jelentős részéből felszakadt a sóhaj: „végre” – miközben a fideszes házelnök egyenesen puccskísérletről beszélt és a kormánypárti sajtó is ebben a szellemben interpretálta a történteket. Akárhogy is, a parlamenti történések híre a magyarok túlnyomó többségéhez eljutott a hétvégéig.
Miért pont a túlóratörvény okozta a pohár túlcsordulását sokaknál? – a kérdést sok elemző, publicista próbálja megválaszolni, miközben a tüntetések jelszavai, rigmusai alapján okkal feltételezhető: többről, másról (is) szól a tiltakozás. De hogy a rabszolgatörvény tényleg „ideget ért”, mutatja az adat: szinte minden megkérdezett úgy véli, valamilyen mértékben tudja, miről szól ez a szabályozás.
A fideszes politikusok és sajtójuk jelentős erőfeszítéseket tettek az elmúlt napokban a szerdai ellenzéki parlamenti akció átpozícionálására, ám felmérésünk eredményei szerint ezek a kísérletek (eddig) nem jártak sikerrel: a számok az ellenzéki fellépést igazolják.
Ezek után nem meglepő, hogy a parlamentben demonstráló ellenzéki képviselők kilátásba helyezett megbüntetésével a masszív többség nem ért egyet.
Az ellenzéki fellépésnél is nagyobb a támogatottsága az eddigi szakszervezeti tiltakozó akcióknak, az útlezárásoknak.
Az ellenzéki és szakszervezeti akciókat demonstrációk követték, már nemcsak Budapesten, de több vidéki nagyvárosban is. A szerdai, csütörtöki és pénteki
Az eddigi legnagyobb, vasárnapi tüntetés még nem befolyásolhatta a megkérdezetteket, amikor a tüntetők fellépését kellett értékelniük. Az időnkénti erőszakos jelenetek miatt a kormánypárti politikusok és médiájuk már nemcsak Soros-bérencnek, bevándorláspártinak, hanem egyenesen bűnözőnek nevezte a demonstrálókat. A többség azonban nem így gondolja, bár e tekintetben jóval megosztottabb a közvélemény.
A felmérés időpontjában szaporodtak meg a hírek arról, hogy a rendőrség egyes demonstrálókkal szemben jogszerűtlenül, indokolatlan erősen, de legalábbis erősen vitatható módon intézkedett.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
