Belföld

Az EU erősebb a Fidesznél

A Fidesz-szavazók 76 százaléka szerint szigorúbban kellene ellenőrizni az uniós uniós pénzek felhasználását.

A Publicus Intézet Vasárnapi Híreknek készített felmérése szerint még a Fidesz- és a Jobbik-szavazók meggyőző többsége sem akarja, hogy kilépjünk az unióból, és a válaszadók komoly problémának tartják az uniós források elherdálását.

Az EU – legalábbis a magyarok gondolkodásában – erősebb a Fidesznél. 

A reprezentatív felmérésben arra a kérdésre, „Ha most vasárnap népszavazást tartanánk arról, hogy Magyarország belépjen-e az EU-ba?”, a válaszadók 68 százaléka mondott igent, 16 százalék nemet. A távol maradók aránya 11 százalék lenne, 5 százalék nem válaszolt. Tavaly áprilisban a támogatók aránya 59 százalék volt (32 százaléknyi elutasító mellett), 2016 augusztusában 58 százalék.

5 évvel az uniós csatlakozás után, 2009-ben a választók mindössze 48 százaléka mondott volna igent a belépésre, és nagyon magas volt a távol maradók aránya is.

A legmeglepőbb az adatsorban, hogy úgy nőtt az EU iránt elkötelezettek száma, hogy a kormány az utóbbi években szinte folyamatosan Brüsszel ellen próbálja hangolni az embereket. 

Amikor arra kérdeztek rá, előnyös volt-e Magyarországnak az uniós tagság, a megkérdezettek harmada mondta azt, hogy nagyon, további 50 százalék pedig inkább előnyösnek minősítette. Vagyis  tízből nyolc válaszoló 2018 októberében úgy véli: összességében jól járt Magyarország a csatlakozással. 2016-ban 70, 2015-ben pedig mindössze 57 százalék tartotta előnyösnek a tagságot.

Arra a kérdésre, hogy „A lakóhelyén és környékén körülbelül hány olyan fejlesztést látott, ami uniós pénzből valósult meg?”, 33 százalék 3–6 fejlesztést említett, 22 százalék több mint 10-et. A megkérdezettek 8 százaléka állította, hogy nem látott uniós fejlesztést a lakóhelyén és környékén.

Kétharmadnyian (65 százalék) gondolják úgy, hogy az országot nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatás egy részét.

További 28 százalék gondolja, hogy ennek „lenne némi hatása”, miközben csak 4 százalék állítja, hogy „egyáltalán nem lenne hatással az országra a pénzmegvonás”.

A válaszadók 18 százaléka szerint semmiféle hátrányunk nincsen az uniós tagságunkból, 42 százalék nem válaszolt erre. 13-13 százalék említette negatívumként, hogy „azt akarják, hogy Magyarország fogadjon be menekülteket” és „beleszólnak Magyarország ügyeibe”. A hátrányok közé 6 százalék sorolta, hogy a külföldi termékek kiszorítják a piacról a magyarokat, és csak 1 százalék említette a támogatások ellopását, a túlzott bürokráciát, illetve azt, hogy Magyarországnak „sokba kerül a tagság”.

A felmérés egyik legmeglepőbb pontja az, hogy még a Fidesz-szavazók szerint is szigorúbban kellene ellenőriznie az EU-nak az uniós pénzek felhasználását (76 százalékuk gondolja ezt).

Érthető módon a szocialista érzelmű válaszadók között volt a legtöbb igennel szavazó (98 százalék), alig 1 százalékkal maradt el mögöttük a Jobbik-tábor. Az átlag 86 százalékra jött ki ennél a kérdésnél.

A szigorúbb ellenőrzésre 58 százalék szerint azért lenne szükség, mert „nagyon sok EU-pénz kerül magánzsebekbe”. 31 százalék véli úgy, hogy „biztos volt ilyen, de nem jelentős mértékben”. Csak 6 százalék állítja azt, hogy minden a legnagyobb rendben van a fejlesztési pénzek hasznosításával. Még a Fidesz-szavazók háromnegyede is úgy véli, lehettek visszaélések, de csak 29 százalékuk biztos abban, hogy ez sokszor előfordult.

A megkérdezettek, de még a Fidesz-szavazók többsége is fontosnak tartja, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez a korrupciógyanús esetek kivizsgálása miatt.

Illusztráció: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik