Az országos átlagban 30 fok körüli hőmérsékleteket produkáló szeptember azt a látszatot keltette, az idei nyárnak már soha nem lesz vége. A rendhagyó időjárás nemcsak minket, embereket vert át, de a nálunk sokkal életrevalóbb teremtményeket is.
Ősszel nyílott az orgona
Kiskertekben, az út szélén egyre-másra virágzásnak indultak a növények: kibújt az ibolya, virult az orgona, a cseresznye, mintha a természet a 2018-as év második tavaszára készülne. Budapesten, Hűvösvölgyben az orgona általában május végén virágzik, mivel ott mindig pár fokkal hidegebb van a fővárosi átlagnál:
Most viszont olyan történt, amilyet tíz év alatt sosem láttam: szeptember második felében újra rügyezett az orgonabokor, majd csodaszép lila virágokat hozott. Nagyon fura érzés a lepotyogott diót begyűjteni és közben orgonát szedni…
– osztotta meg a 24.hu-val Akovács Éva.
Másnak is tetszett, a következő délutánra egy sem maradt. De kinyílt az orgona mellett a százszorszép, és más virágok is, és nemcsak a fővárosban, a közösségi médiában számtalan helyszínről érkeztek beszámolók viruló fákról, bokrokról, kerti és vadvirágokról. Mi történt? Nyilván a hosszúra nyúló meleg és az augusztus végén, szeptember elején érkezett életmentő esők eredménye, ám akkor is kérdés: mi áll a háttérben, és milyen árat fizetnek ezért jövő tavasszal a növényeink?
Erről kérdeztük Sütöriné Dr. Diószegi Magdolnát, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének adjunktusát.
Sérült növények
Néhány tavasszal nyíló növény őszi virágzása nem újkeletű jelenség, nem feltétlenül a globális felmelegedéshez vagy egy-egy speciális élőhelyhez köthető. Az elhúzódó, szép, hosszú, és viszonylag csapadékosabb, meleg ősszel jelentkezhet kései virágzás az orgonánál, sőt néha néhány gyümölcsfa egy-egy virága is kinyílik, leginkább almafa, körtefa esetében láthatunk erre példákat.
E növények lombozata valamilyen módon sérül, lehullik a nyári aszály, hősokk, illetve kórokozók vagy kártevők fellépése következtében:
Ebben az esetben a több napos (már 5-6 napig is tartó) magas, 30 Celsius fok feletti őszi hőmérséklet, az ehhez társuló csapadék feloldhatja a télre készülő növénynél a mélynyugalom időszakát, s ekkor jelentkezik a kései kihajtás, virágzás
–magyarázza a 24.hu-nak a szakember.
Előidézheti az is, ha nagy szelek, jégeső tépázta meg komolyabban a lombozatot, ilyenkor a „lombtalan” időszak kihajtást idéz elő az őszi melegben.
A gesztenye az állatorvosi ló
Kiváló példa a vadgesztenyék virághozatala az őszi időszakban, esetükben a lombozatot ért károsodás okozza a kései virágzást. Városi körülmények között ezek a fák nyáron legyengülnek olyan környezeti ártalmak miatt, mint a téli sózás, a légszennyezés, a talaj tömörödése, levegőtlensége.
Így nagyon könnyen válnak kórokozók, kártevők áldozataivá, a különböző hatások végeredménye pedig egy gyakran megfigyelhető jelenség: a vadgesztenyék gyakran már augusztus elejére-közepére, szeptemberre szinte teljesen elveszthetik leveleiket.
A lombozat hiányában viszont meleg őszökön, a mélynyugalom feloldása következtében újra indulhat a hajtások növekedése, illetve a virágzás.
Legyengíti őket
Bármilyen mutatós, érdekes, sajnos nem kedvező ez a kései aktivitás, évről-évre ismétlődve nagyon legyengíti a fákat, szélsőséges esetben, leromlott kondícióval, s károsítóktól szenvedve a növény pusztulása is bekövetkezhet
– emeli ki a szakértő.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a szokatlan őszi virágzás a fák, cserjék esetében nálunk inkább kedvezőtlen jelenség, hosszú távon legyengítheti a növényeket. Ne várjuk, hogy tavasszal és ősszel is virágozzanak, az őszi éjszakai lehűlések és a rövidülő nappalok egyébként is a nyugalmi állapot kiváltásához járulnak hozzá.
Illusztráció: MTVA/Bizományosi: Róka László
