Magyar Péter csütörtökön Dublinból jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, emellett több más, a nők biztonságát és önrendelkezését érintő intézkedést is kilátásba helyezett. A bejelentés részeként ígérte többek között, hogy
- szigorítják a távoltartás szabályait, és fellépnek a kapcsolati erőszak minden formája ellen;
- önálló bűncselekménnyé teszik az intim felvételekkel való visszaélést;
- megerősítik a szexuális önrendelkezés védelmét, a kapcsolati erőszak áldozatai pedig különleges bánásmódban részesülnek a büntetőeljárások során;
- módosítják a szívhangrendeletet, megszüntetik az esemény utáni tabletta vénykötelességét;
- fellépnek a menstruációs szegénység ellen, és megerősítik a várandós nők támogatását.
Török Gábor politikai elemző szerint a bejelentés időzítése különösen érdekes, mert a szerdai események – nevezetesen a Varga Judit meghallgatásán elhangzottak és a közte és volt férje közt kialakult kommentháború – után a kormányzati agytröszt feltehetően úgy ítélhette meg, hogy gyors és hatékony válaszra van szükség. „Ha csak ezt a 24 órát figyeljük, akkor egyértelműen azt kell mondanunk: ügyes” – írta.
Időzítéstől függetlenül az intézkedéscsomag legjelentősebb eleme az Isztambuli Egyezmény ratifikálása lehet. A nemzetközi megállapodás elfogadása ugyanis nem pusztán politikai gesztust jelentene: az államnak konkrét kötelezettségeket kellene vállalnia a bántalmazott nők védelmében, a rendőrségi és igazságszolgáltatási gyakorlat átalakításában, valamint az áldozatsegítő rendszer fejlesztésében. Cikkünkben összefoglaltuk, miért kellett erre több mint tizenkét évet várni, és milyen változásokat jelentene ez a nők mindennapi életében.
