Az új-zélandi tuatara, a hidasgyík – Sphenodon – egyedüli túlélője a hüllők egy olyan rendjének, amelyek egykoron ugyanolyan elterjedtek voltak, mint a krokodilfélék, a kígyók, a gyíkok és a teknősök manapság.
A hüllőt körülbelül 40 centiméter hosszú, dudoros, khakiszínű bőre, alakja miatt könnyűszerrel össze lehet téveszteni a leguánnal.
Ahogy egy sor kutatás kimutatta, nem hasonlít egyetlen jelenkori gerinces állatra sem. A hidasgyík élő őskövület: csontvázának “alaprajza”, miként koponyájának alakja is, majdnem teljesen azonos azokkal a tuatarafosszíliákkal, amelyek gazdái százmillió évvel ezelőtt, még jóval a dinoszauruszok megjelenése előtt éltek. Bizonyos szervei és jellemzői, ha nem is teljesen primitívek, de más állatokhoz képest sokkal közelebb vannak az evolúciós “alapvonalhoz”.
A HARMADIK SZEM TITKA
A tuatara harmadik szemmel rendelkezik. A tobozszem a koponyája tetején ékeskedik, félúton a két igazi szem között.
Fogazata a dinoszauruszokéra emlékeztet, közvetlenül az állkapocscsontból nő ki. E sajátosságnak köszönhetően némely kutató a tuatarák segítségével reméli fejleszteni a közvetlenül az állkapocsba beültetett fogimplantátumokat.
A kutatások során a tuatara génállományában néhány olyan DNS-szakaszt is azonosítottak, amelyek hipersebességgel változnak. Ez nagy valószínűséggel a leggyorsabb génmutáció, amelyet eddig gerincesek genomjában regisztráltak. A gyors változékonyságot mutató génszekvenciák a DNS “neutrális” szakaszára korlátozódnak, vagyis nem érintik a tuatara molekuláris “tervrajzát”. A kutatóknak most azt kell kideríteniük, hogy mi célt is szolgál ez a hipermutabilitás.
“AKIKBEN” NEM FAGY MEG A VÉR
A tuatarának más izgalmas tulajdonsága is van: olyan egyedülálló hemoglobinnal és enzimekkel rendelkezik, amelyek segítségével szervezete alacsonyabb hőmérsékleten is működőképes marad. Így a fagypontot alig meghaladó hőmérsékleten is aktív. “Hidegállósága” miatt rendre éjszakai “műszakban” dolgozik, a sötétben indul portyára más éjszakai életmódot folytató állatra vadászva. Különösen kedveli az óriásszöcskét, a wetát: az éjszakai erdei séták során lehet hallani, miként lakomázik a tuatara, jóízűen ropogtatva a rovarokat.
A hidasgyíkook hihetetlen életkort élnek meg. “A százéves kort biztosan megéri, de nem állíthatom, hogy nem képes 150 vagy 200 évig, akár még tovább élni” – emelte ki Charles Daughery, a wellingtoni Victoria Egyetem kutatója, aki szerint a nőstények még nyolcvanéves korukban is termékenyek.
Henry és Mildred, a matuzsálemi a hidasgyíkpár:
AJÁNLOTT LINKEK:
Hidasgyík (Wikipedia)
Matuzsálemi korban vált apává az új-zélandi hidasgyík (Index)
