Hétfőn robbant a bomba: az E.ON olcsóbban adja a gázt a lakosságnak, mint az állami gázszolgáltató. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke mindezt úgy kommentálta, hogy a német vállalat az olcsóbb gázárral beleavatkozik a magyar választásokba Brüsszel oldalán.
A rezsibiztos azt is üzente a választóknak – egyben a fogyasztóknak –, hogy ne hagyják becsapni magukat, mert aki elfogadja az E.ON ajánlatát, az „kimegy a szabadpiacra” két évre. Szerint az Európai Unió meg kívánja szüntetni minden tagállamban a védett piacot, a teljes liberalizáció érdekében.
Politikai kérdést csináltak belőle
Majd féltucat banki elemzővel, energiapiacra rálátó vállalati szakértővel, illetve menedzserekkel beszéltünk, hogy megvilágítsák nekünk az E.ON-ügy hátterét, beleértve Németh gondolatait is, de senki nem vállalta névvel a megszólalást, a felfokozott politikai hangulat miatt. Az alábbiakban csokorba szedtük megnyilatkozásaikat.
Egy elemző azzal kezdte: az európai energiapiacon nem fordulhatna elő, hogy politikusok politikai ügyet csináljanak egy energiavállalat új termékéből. Az E.ON tavaly októbere óta kínálja az új termékét, ám csak most lett belőle ügy. Ráadásul más szolgáltatók is kínálnak hasonlókat, mondta.
Fotó: Marjai János / MTI
Az ilyen termékek célcsoportja amúgy sem széles, ezek nem tömegtermékek. Az E.ON konkrét ajánlata például a tehetősebb, sok gázköbmétert fogyasztó családoknak szól (erre világosan utal a közleményük is). Ezt erősíti, hogy családbiztosítást is kínálnak az előfizetés mellé.
Egy jó cég azon van, hogy minden célcsoportot próbáljon megszólítani, ebben nem lehet politikai szándékot találni. Nyugat-Európában ez a bevett gyakorlat. Nem tudhatjuk biztosan, de talán azt is kommmunikálni szerették volna, hogy ők ilyen nyugati cégként működnek a magyar energiapiacon, mondta egy menedzser.
Arról pedig igazán nem tehet az E.ON, hogy a gázt olcsóbban szerzik be, mint a magyar állam, és ezzel – minden bizonnyal akaratukon kívül – aláássák az állami rezsicsökkentés sikerét, tette hozzá. Utóbbit megerősítik más elemzők is, szerintük az E.ON úgy került ebbe a helyzetbe, mint Pilátus a krédóba.
Olcsóbb orosz gázt kínálnak, mint az állam
Az E.ON éppen azért tudja olcsóbban kínálni a gázt, mint az állami szolgáltató, mert – mint versenypiaci kereskedő – nem a hosszútávú orosz gázszerződésből és rögzített árakon (mint ahogy döntően a magyar állam teszi), hanem a holland vagy az osztrák gáztőzsdéről vásárolja a szénhidrogént.
Ugyanakkor, ismerve a piacot, elemzők szerint még az is elképzelhető, hogy a német vállalat orosz eredetű gázt vásárol a holland gáztőzsdén. Fizikailag ez úgy néz ki, hogy az orosz gáz Ukrajnán keresztül bejön az országba, majd a lekötött gázmennyiséget a Bécs melletti Baumgartner-vezetéken visszafordítják Magyarország felé. (Persze, pontosan nem lehet megmondani, hogy az E-On honnan szerzi be az ajánlatában szereplő gázt, hiszen a gázmolekulákról nem tudni, honnan származnak).
Arra a gázpiac összetettsége miatt nagyon nehéz válaszolni, hogy üzletileg megéri-e az E.On-nak olcsóbban kínálni a gázt az államnál. Az biztosnak látszik, hogy az E.On – és más hazai szolgáltatók, akik szintén kínálnak olcsóbb gázt, mint az állam – nem kereshettek sokat a 2017 októbere óta kínált termékükön. Arra már könnyebb válaszolni, hogy megéri-e elfogadni a vállalat ajánlatát a fogyasztóknak.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elemzők szerint igaza lehet Németh Szilárdnak abban, hogy a fogyasztó a jövőben rosszabbul járhat, ha az E.ON ajánlatát választja. Csak éppen a rezsibiztos azt elfelejti hozzátenni: éppen a magyar állam miatt járhat rosszul ez a fogyasztó, mert az állam bármikor csökkentheti a lakossági gázárat, és ezzel máris felülírhatja a hasonlóan kedvező ajánlatot. Tehát maga a magyar állam a kockázat, emiatt nem lehet elfogadni kockázat nélkül egy magáncég akárcsak két évre szóló ajánlatát sem.
Porhintés Brüsszel ekézése
Azt is porhintésnek tartják az elemzők, hogy az Európai Unió meg kívánja szüntetni minden tagállamban a védett piacot, a teljes liberalizáció érdekében – utaltak a rezsibiztos kijelentésére. Éppen fordítva van: a teljes liberalizáció garantálhatja, hogy mindenki a legigazságosabb módon szerezhesse be a gázt. Hogy annyit fizessen a gázért, amennyibe az kerül a piacon, mondta.
Éppen a „brüsszeli liberalizáció” teszi átláthatóvá a nyugati gázkereskedelmet. Az euróalapú elszámolás, a gázmennyiség pontos mérése, és még egy sor dolog garantálja, hogy a nyugati végfogyasztó egyre inkább annyit fizet a gázért, amennyibe az kerül a piacon. Szemben például a magyar lakossággal, amelynek gázellátása 90 százalékban a bonyolult, részben nem nyilvános, a világpiaci árakat 9 hónapos késéssel lekövető orosz-magyar hosszútávú gázszerződésen alapul.
Az elemző, aki ezt mondta, példaként Romániát hozta fel, ahol tavaly április óta liberalizált a piac, azaz a lakosság választhat a legkedvezőbb piaci ajánlatok közül. Mivel nyílt verseny van, a szolgáltatók igyekeznek minél kedvezőbb csomagokat összeállítani a román lakosságnak. Tehát éppen a „brüsszeli liberalizáció” teszi lehetővé, hogy az árváltozás gyorsan megjelenjen a fogyasztói árban is.
Fotó: Beliczay László / MTI
Nyugaton kicsit mást jelnet a rezsicsökkentés
Volt olyan vélemény is, miszerint az állami rezsicsökkentés jó dolog lenne, de nem így, hanem szociális alapon. Európában az államok mindenhol törvényi erővel alakítják a nemzeti energiapiacukat. Ha ezt jól csinálják, képesek a piac gyors árváltozásait kedvezően korrigálni a fogyasztók érdekében. Akadt arra példa korábban, hogy bizonyos rétegeknek nyugaton is csökkentették a gáz árát szociális alapon. De ha ezt rosszul csinálja egy állam, akkor torzítja a piaci versenyt a mesterséges árakkal.
Ez zajlik éppen nálunk, legalábbis arra sehol sincs példa, hogy politikai okok miatt három éve rögzített hatósági áron tartják a gáz árát. Éppen akkor, amikor ez a piaci árakat tekintve egyáltalán nem indokolt. Ezzel csak azt érik el, hogy a gazdagok ingyen fűthetik a medencéjüket, mondta egy elemző.
Magyarországon a törvény erejével akkor csökkentették és stabilizálták a földgáz fogyasztói árat, amikor a piaci ár magas volt. Ám ezt azóta nem követte az állami korrekció. A következmény az, hogy mivel a rezsiharc 2013 januári kitörése óta nagyot zuhant az olaj és a földgáz ára, például egy brüsszeli háztartás nagyjából 25-30 százalékkal kevesebbet fizet az energiáért, mint három éve, szemben a magyarokkal. Pletser Tamás, az Erste Bank energiapaici elemzője januárban azt mondta: 2013 végén a földgáz jegyzési ára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, mostanra 19 euró körüli szintre állt be.
Azt, hogy miért nem szállítják le a hatósági árat, csak a magyar kormány tudja, ez a kormány hatásköre. De az is közrejátszhat a változatlan árakban, hogy az államosított energiaszolgáltatók elkényelmesedtek költségoldalon, és nekik fejlesztések, további hozzáadott érték nélkül is biztos profitot hoz a hatósági ár a lakossági szegmensben, mondta egy másik energiapiaci szakértő.
Hozzátette: bár csodálkozna, ha a választások előtt, politikai okokból, különösen a mostani ügy nyomán, nem lenne lakossági gázárcsökkentés. A különbözetet, a számlát ekkor is valakinek állnia kell, és ez a valaki mindig a lakosság, a cégek, az adófizetők, fogalmazott.
Kiemelt képünkön Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke
Fotó: Kovács Tamás / MTI
