A NASA és a Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) műholdas felvételeit elemezve a kutatók arra jutottak, hogy 4,64 millió négyzetkilométeresre csökkent az északi-sarki tengeri jég területe. Ez 1978 óta a nyolcadik legkisebb arktiszi jégminimum.
Az arktiszi tengeri jég a Jeges-tengert és a környező tengereket borító jégterület. Ezt a takarót gyakran nevezik a bolygó légkondicionálójának: a fehér felület visszaveri a napfényt, így hűtve le a bolygót.
A jégsapka az évszakok során természetesen alakul: ősszel és télen nő, tavasszal és nyáron pedig zsugorodik, a legkisebb kiterjedését pedig általában szeptemberben éri el. A minimum azonban az 1970-es évek óta gyors ütemben csökken.
Idén viszonylag mérsékelt volt a hőmérséklet az Északi-sarkon, sőt, egyes régiókban még az átlaghoz képest hűvösebben is alakult.
Claire Parkinson, a NASA munkatársa szerint a minimális felületet a jég korábbi állapota és az éghajlati tényezők határozzák meg. Az idei alacsony terület oka az, hogy eleve rosszabb az északi-sarki jég minősége, mint 38 évvel ezelőtt.
A három legkisebb minimális kiterjedés – a 2007-es, a 2012-es és a 2015-ös – hátterében a szokásosnál melegebb környezet állt. Parkinson úgy véli, három évtizeddel ezelőtt a jégtakaró jóval vastagabb és nagyobb volt, így jobban ellenállt volna a hasonlóan meleg körülményeknek.
A bolygó másik felén, az Antarktisznál, a jég épp legnagyobb kiterjedése felé közeledik – a csúcs általában szeptember-október környékén áll be. Az idei maximum minden idők ötödik legalacsonyabbja lesz.
Bár 2012-2014 közt javulás volt tapasztalható a Déli-sarknál, 2015 óta itt is zsugorodik a jégsapka.
Ami a legmeglepőbb volt a tengeri jégfelület változásában az elmúlt három évtizedben az a tény, hogy az antarktiszi tengeri jég növekedett, ahelyett, hogy csökkent volna
– mondta Parkinson. A kutató hozzátette, az északi jég zsugorodására a klímaváltozás miatt ugyan számítottak, a csökkenés mértéke azonban nagyobb volt, mint amit a modellek és előrejelzések jósoltak.
Parkinson szerint egyelőre korai megmondani, hogy mi vár hosszú távon az antarktiszi jégre, az elmúlt két év eseményei azonban olyan adatokat szolgáltatnak, melyeken tesztelni lehet a különböző elméleteket. A vizsgálatokkal talán arra is választ kaphatunk, hogy összességében miért nőtt a déli tengeri jégfelület 1979-2015 között.
A két pólus havi műholdas elemzése azt mutatja, hogy az 1970-es évek vége óta mindent egybevetve csökkent a Föld sarki jégterülete. Parkinson kiemelte, ebben az évben januártól augusztusig minden, a globális tengeri jégtakaróra vonatkozó havi negatív rekord megdőlt.
(NASA)
