Nemzetközi építészeti és dizájn pályázatot írt ki az Egyesült Királyság Holokauszt Emlékalapítványa és a londoni városvezetés tavaly szeptemberben. Az 50 millió font állami finanszírozással épülő emlékközpont és oktatási centrum a brit parlament mellett – ahogyan a kiírás fogalmaz, a brit demokrácia szívében –, a Victoria Tower Gardensben kap majd helyet. A létesítmény célja, hogy megemlékezzen a náci üldöztetés áldozatairól, tisztelegjen a túlélők előtt, és megmutassa a jövő generációinak, hogy hova vezethet a gyűlölet és a diszkrimináció.
A projekt egyben a britek nemzeti értékeinek erőteljes kifejezése. London polgármestere, Sadiq Khan is megszólal az egyik videoinstallációban a Victoria and Albert kiállítótermében. Üdvözli a látogatókat és arról beszél, hogy sajnálatos módon jelenleg is olyan időket élünk, amikor nagyon fontos elítélni a rasszizmust, ezért a szervezőkkel együtt konzultációra invitálja a közönséget, vagyis a londoniakat és minden látogatót, hogy együtt döntsenek a nyertes pályázatról. A versenyben lévő 10 pályázatot országszerte kiállítják.
1933 és 1939 között közel 70 ezer menekült érkezett Nagy Britanniába, köztük 10 ezer, felnőtt kíséret nélküli gyerek a Kindertransport keretein belül. A második világháború után pedig korlátozott számban érkeztek túlélők, akik itt kezdték újra az életüket. A londoni zsidó múzeum (The Jewish Museum London), a Nottinghamshire-ben létesített Nemzeti Holokauszt Center, az Imperial War Múzeum állandó kiállítása, illetve egy 1983-as emlékhely a Hyde Parkban emlékezik meg az áldozatokról. Az első zsidó telepesek 1066-ban jelentek meg Anglia földjén. A középkorban számos angol városban volt jelentős zsidó közösség, I. Edward azonban 1290-ben kiűzette őket Angliából. Ezután egészen 1656-ig nem volt bejegyzett zsidó lakosság, amikor is Oliver Cromwell újra engedélyezte a letelepedést. Majd a 19. század végén kelet-európai zsidók jelentős hulláma érkezett: mintegy 150 ezer bevándorló telepedett le Angliában. Nagy részük London East End negyedében talált új otthonra, ahol a mai napig jelentős kulturális életet teremtettek. (www.jewismuseum.org.uk)
Mint azt a tender kiírás részletezi, a leendő emlékközpont helyszíne – a Westminster palota mellett, a Temze parton – a világörökség részét képezi, így méltó lesz az emlékezés szentélyének befogadására. A környéken egyébként a demokrácia kivívásával kapcsolatos emlékhelyek sora foglal helyet: itt található többek között a rabszolgaság eltörlésének emlékműve (The Buxton Memorial) és a nők szavazati jogáért harcoló Emmeline Pankhurst emlékműve is.
2016 szeptemberében a Holokauszt Emlékalapítvány többpárti egyeztetés után egy oktatási központ megépítését is javasolta a Parlament mellett létesítendő emlékhely alatt. Így jelenleg egy 2650 négyzetméteres földalatti rész is a tervek részét képezi. Minden pályázó csapat más és más megközelítést választott a kettős cél harmonikus megvalósítására. A látogató ezeket nézheti végig a V&A -ben.
A Studio Libeskind (US) például a sötét árnyékot vető, minimál fémszerkezettel, illetve a Foster and Partners (UK) a környezetet alig megváltoztató, föld alá ereszkedő rámpával a rideg esztétikára, míg a John Mcaslan and Partners (UK) és az Allied Works (US) a zsidó tradíciókra és a vallási szimbólumokra alapoztak inkább. A legmegdöbbentőbb látványt azonban talán Anish Kapoor és Zaha Hadid (UK) a holokauszt eseményeit egy hatalmas meteoritba záró tervei nyújtják.
Miután végigbóklásztuk a displayeket, meghallgattuk a videoinstallációkon a pályázatukat részletesen bemutató építészeket, dizájnereket és esztétákat, megérkezünk a kiállítás azon pontjára, ahol az úgynevezett feedback point-ok találhatók. Itt kényelmesen elmondhatjuk a véleményünket azokon az iPad-eken, melyek erre a célra vannak kihelyezve és automatikusan felkínálják mind az egyszerű klikkelős, listából kiválasztós válaszadás lehetőségét, mind pedig a kifejtős véleménynyilvánítás opcióját is.
A britek itt megválaszthatják, miként szeretnének emlékezni. A nyertes pályázat kihirdetése nyár végén várható, a tervek szerint a központ 2021-re épül meg.
A Dubs-terv
A szíriai konfliktus kapcsán a második világháború óta a legnagyobb menekültválságnak vagyunk tanúi. Gyerekek ezrei maradnak árván, jutnak el valahogyan Európába, majd eltűnnek a hatóságok látóköréből. 2015 óta körülbelül 90 ezer gyermek érkezett kísérő nélkül a kontinensre, növelve a prostitúció, a drogkereskedelem vagy az emberkereskedelem potenciális áldozatainak számát. Az Egyesült Királyság eddig 1,1 milliárd angol font segélyt folyósított a több millió szíriai menekült megsegítésére és ötéves tervet dolgozott ki 20 ezer, a térségből érkező menekült befogadására. A Save the Children nevű szervezet azonban 2016 januárjában arra szólította fel a briteket, hogy fogadjanak be további 3000 árvát, akik szülői kíséret nélkül jutottak el Európába. A javaslat mind kormánypárti, mind pedig ellenzéki képviselők támogatását élvezte a parlamentben, David Cameron volt miniszterelnök azonban ellenezte a kezdeményezést. Az ő nézőpontja szerint a már Európában lévők befogadása csak motiválná a további tömegeket arra, hogy a veszélyes, százak életét követelő tengeri útra vállalkozzanak. Inkább helyben kell segíteni, vagy onnan befogadni menekülteket. 2016 májusában Lord Dubs, az angol parlament felsőházának munkáspárti képviselője viszont sikerrel állt ki a Save the Children kezdeményezése mellett. Alfred Dubs maga is menekültként került Angliába 1939-ben Csehszlovákiából. A Kindertransport keretein belül, mely összesen tízezer gyermeket helyezett biztonságba, egy Sir Nicky Winton nevű úriember 669 gyermeket mentett ki a náci Németország árnyékából. Lord Dubs erre hivatkozott indítványában: ha Mr. Winton egyedül képes volt erre, akkor egy egész ország ennél sokkal többet kell hogy tegyen egy új generáció megsegítésére. A holokauszt-túlélő szavai belátásra késztették a brit kormányt, és újabb, ezúttal sikeres szavazásra bocsátották az indítványt. Az azóta Dubs-tervnek nevezett projekt keretein belül háromezer olyan kiskorú menekült érkezhet az Egyesült Királyságba, akiket 2016. március 20-a előtt regisztráltak a görög, olasz vagy francia hatóságok. A határozat retrospektív jellege miatt nem késztet további menekülőket a veszélyes utazásra. A terv jelenleg ismét parázs vitát keltett parlamentben, mert a kormány kihátrálni látszik belőle. Mindenesetre 350 gyermek már beutazott Nagy-Britanniába, és további 850 várakozik a francia oldalon. (The Guardian)
Szabó Sára
