Oroszországban 2012-ben vezették be a helyi civileket külföldi ügynököknek kikiáltó jogszabályokat, ami ellen az ottani szervezetek a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak a következő évben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) most nagy bejelentést tett:
Beavatkozásuk lényege, hogy Vlagyimir Putyin orosz illiberális állama veszélyes minta, az ötleteik pedig könnyen terjednek a többi hasonló állam között. Magyarország mellett Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Örményszország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia is emelt át példákat a saját rendszerébe.
A magyar civilellenes törvény is ezt a mintát viszi tovább a TASZ szerint. Megemlítik, hogy hiába övezte nemzetközi felháborodás azt, még mindig nem vonták vissza. Így 7,2 millió forint külföldi támogatás felett fel kellene tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetek. Kiemelik,
az ilyen törvények diszkriminatívak és szükségtelenek egy demokratikus társadalomban.
Szerintük a törvény arra játszik rá, hogy az emberek félnek az idegentől, bizalmatlanok vele. Mindenesetre abban bíznak a beadvány benyújtói, hogy a strasbourgi bíróság kimondja, az orosz törvény ellentétes az emberi jogokkal. Akkor pedig a precedens miatt a többi, hasonló jogszabályt hozott állam is változtatásra kényszerül, vagy legalább az ott elnyomott civilek is kérhetnek jogorvoslatot.
A beavatkozásról azt írják, olyan perekben lehet benyújtani, ahol a benyújtó számára lényeges területet érint a per. Csak érintett szervezetek beavatkozását fogadják el, vagy legalábbis fontos érveket kell felhozni. A beavatkozók kifejthetik álláspontjukat, amit a bíró figyelembe vehet az ítélkezés során.