Hegyi Gyula, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke emlékeztetett rá: Szili Katalinnal együtt már 2001-ben javasolták, hogy bekerüljön a Büntető törvénykönyvbe (Btk.-ba) az állatkínzás tilalma. Így bűntettnek minősült volna az állatkínzás, és különösen súlyos esetben akár három év börtönbüntetéssel is sújtható lett volna. Ezt akkor egyik parlamenti párt sem támogatta a szocialista frakción kívül.
A megváltozott körülményekre tekintettel azonban most ismét benyújtják a Háznak korábbi javaslatukat, miszerint a Btk.-ba kellene beemelni az állatkínzás büntethetőségét. Hegyi Gyula az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy a nemrégiben életbe lépett állatvédelmi törvényben büntetőjogi szankciók nem szerepelhetnek. A képviselő elmondta azt is, hogy a büntetőjogászok aggályosnak tartják ugyan a Büntető törvénykönyv módosítását, de szerinte meg kell találni annak a módját, hogy az állatkínzás büntetőjogi kategóriává váljon.
A környezetvédelmi bizottság alelnöke kitért arra: Szili Katalin azért tartja vállalhatónak, hogy házelnökként törvényjavaslatot nyújtson be, mivel az eredeti javaslatot még ellenzéki képviselő korában fogalmazták meg. Hegyi Gyula aláhúzta azt is, hogy az állatkínzás több európai uniós országban is büntetőjogi kategória.
Csölle Anita, a Magyar Állatotthonok Országos Szövetségének szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország az állatvédelem területén még jelentősen el van maradva az uniós gyakorlathoz képest. Ugyanakkor az állatkínzás büntethetőségét csak a Büntető törvénykönyv módosítása garantálhatja, mert az állatvédelmi törvénybe nem lehetett megfelelő jogi szankciókat beépíteni az állatkínzással kapcsolatban.
Ezért kezdeményeztek az állatvédő szervezetek aláírásgyűjtést az állatkínzás büntethetőségéért. Csölle Anita eredménynek mondta, hogy több párt – például a szocialisták és az SZDSZ törvénymódosítási kezdeményezéseikkel – az ügy mellé álltak. Hegyi Gyula a sajtótájékoztatót követően aláírta azt az ívet, amely az állatkínzás büntethetőségét kezdeményezi.
