A Magyar Idők múlt csütörtökön szenzációként tálalta, hogy Szlovákiához hasonlóan nálunk is silányabb minőséget árulnak a boltokban ugyanazon márkájú termékből, mint a szomszédos Ausztriában. Ezt a megállapítást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatára alapozták, amely „nemrég 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló termékmintát hasonlított össze”.
Mint azt elsőként megírtuk, a hivatkozott kutatást több mint két évvel ezelőtt végezte a Nébih – ezt azóta kérdésünkre a Földművelésügyi Minisztérium is megerősítette –, Lázár János és a földművelésügyi miniszter mégis tigrisként vetette rá magát a témára, mert a tárca szerint a magyar emberek
- elvárják, hogy a multinacionális cégektől ugyanabban a minőségben vásárolhassanak, mint az osztrák vásárlók,
- nem magyarázkodást várnak, hanem korrekt és tisztességes elbánást,
- nem kérnek a kettős mércéből,
- az sem lenne meglepő, ha a magyar vásárlók ezentúl elkerülnék az érintett gyártók termékeit.
Hiába zárta ki határozottan a Magyar Márkaszövetség és Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, hogy a gyártók más minőségű élelmiszert gyártsanak a különböző országoknak, Lázár szerint egyenesen az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt állunk, Fazekas Sándor pedig sebtében elrendelte a hazai és külföldi kiskereskedelemben kapható azonos élelmiszerek újabb átfogó vizsgálatát.
Miért van más íze?
A két évvel ezelőtti kutatásában a Nébih főleg szubjektív, érzékszervi vizsgálaton alapuló megállapításokat tett, az élelmiszerek összetételben különbséget nemigen talált, vagy ahol mégis – mint a spagettialap vagy a levespor esetében –, ott a Márkaszövetség szerint eleve két különböző termékről, illetve kiszerelésről volt szó.
Az íz- és állagbéli differenciákat a Fekete Zoltán főtitkár annak tudja be, hogy „a gyártók komoly energiát, pénzt fordítanak arra, kiderítsék az ízlést, és a termékeket ehhez igazítsák. Mi magyarok például, amennyire tudom, jobban szeretjük a karakteresebb ízeket.”
A teszt
Hogy eligazodjunk a zavarosban, megpróbáltunk a saját ízlelőbimbóink alapján igazságot tenni. Kiválasztottunk öt kifogásolt terméket, amelyeket Bécsben és Budapesten is megvásároltunk, majd vaktesztnek vetettünk alá hat kollégánkat, hogy véleményezzék a mintákat, mondják el, éreznek-e köztük bármilyen különbséget, és ha igen, akkor a magyar vagy az osztrák változat ízlik nekik jobban.
Coca-Cola
A Nébih szerint a Magyarországon kapható kóla illata kevésbé telt, kevésbé összetett, a magyar változat cukortartalma kicsit magasabb.
Szerintünk a magyar kóla intenzívebb, édesebb, szénsavasabb, de alapvetően jobban ízlett, mint az osztrák. Akadt olyan kollégánk is, aki szerint semmi különbség nincs.
Manner nápolyi
A Nébih szerint az osztrák mintákban az ostya állaga kedvezőbb volt.
Szerintünk az osztrák nápolyi masszívabb, keményebb, és mintha állatoknak gyártották volna, a magyarnak könnyebb az állaga, édesebb, puhább, finomabb. És akadt kollégánk, aki szerint semmi különbség nincs.
Nutella
A Nébih szerint a magyarországi minta kevésbé volt lágy és jól kidolgozott az osztrákhoz képest.
Szerintünk az osztrák masszívabb, jobban egyben van, csokisabb, a magyar folyósabb, édesebb, krémesebb, mogyorósabb. Volt kollégánk, aki viszont a magyar Nutellát találta sűrűbbnek és az osztrákot krémesebbnek. És persze akadt olyan is, aki szerint semmi különbség nincs.
Paula puding
A Nébih szerint a magyar puding hígabb, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge.
Szerintünk az osztrák hígabb, ízetlenebb, krémesebb, jobb az állaga, a magyar sűrűbb, vízízű, kevésbé édes.
Nesquik kakaó
A Nébih szerint a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
Szerintünk a magyar sós, édesebb, lágyabb, krémesebb, az osztrák bőrízű, még sósabb, keserűbb.
Ennélfogva a magunk részéről annyit tehetünk hozzá a vitához, hogy ha a multik a rosszabb kaját sózzák is ránk, azzal valójában csak a mi ízlésünket szolgálják ki.