Vasárnap délután elhúzódó, mintegy négyórás közgyűlés keretében a magyar úszósport Bienerth Gusztávot választotta meg elnökének. Az alapszabály szerinti nyílt voksolást titkosra váltották a küldöttek, ahol Bienerth a szavazatok 85 százalékát söpörte be (148 / 126).
Történt mindez egy elhúzódó háború záró akkordjaként, ahol az elmúlt hét elejéig még reális forgatókönyvnek tűnt, hogy hiába mondott le Gyárfás Tamás, hiába a három új elnökjelölt, mégsem lesz új vezetője a Magyar Úszó Szövetségnek.
Bienerth Gusztáv első elnöki beszédében úgy fogalmazott: “Sok teendőnk van, minden erőmmel azon leszek, hogy az előttünk álló világbajnokságot, Magyarország egyik legjelentősebb sporteseményét sikerrel vegyük. Nyitott vagyok az együttműködésre, szép feladatok állnak hazánk egyik legfontosabb, legsikeresebb sportága előtt.”
Az új elnök már a megválasztása előtti kampánybeszédében azonnali munkát ígért, ezért senki sem csodálkozott, amikor a közgyűlést követően megtartotta az első, inkább „udvariassági” elnökségi ülését. Azért a jelző, mert nem tartott tovább 10-15 percnél. A valódi munka hétfőn kezdődött.
A szakmai kérdések
Az úszóknak nincs mitől tartaniuk, a jövőben nem szükséges a 400 vegyest gyorsúszással kezdeniük. Az elnök a szakmát deklaráltan az edzőkre bízza. Ez máris jó pont, lévén Gyárfás ellen az egyik fő érv épp az volt, hogy az elmúlt években elhitte magáról, mindenhez ért.
Így fordulhatott elő, hogy
- a klubvezetők a pénzelosztás,
- az edzők az edzőtáborok kiírása,
- a versenyzők az arculati jogok és a szubjektív válogatási elvek miatt lázongtak
az utóbbi időben, csak hogy a legfontosabbakat említsük.
Bienerth ezekben a kérdésekben és az úszók hét pontjában megfogalmazott problémák kezelésekor is minden bizonnyal az edzőbizottság döntéshozatalára előkészített javaslataira hagyatkozik majd. Ahogy abban is, ki legyen a felnőtt- és utánpótlás szövetségi kapitány, ha egyáltalán e téren szükségesnek tartja a változást, vagy úgy általában ezeket a tisztségeket.
A szövetség működtetése
Bienerth gyakorlott menedzser, több lovon ül egy fenéken. Ellentétben Gyárfással, aki „főállású, autokrata elnökként” szinte 0-24 órában, fizikai valójában is az úszók rendelkezésére állt, saját kézben tartotta a gyeplőt. Némi túlzással még az “Egy-, két- vagy háromrétegű vécépapír kell-e a szövetségbe” témakörben is ő döntött.
Bienerth-nek van hivatala elég, így egészen biztosan másképp gondolkodik. Ő inkább a munka optimális szervezésén, a delegáláson és a számonkérésen alapuló vezetési szisztémát építi majd fel.
A közvetlen kollégák kiválasztásának két módja lehetséges:
- nem változtat, beleül a „készbe” és megpróbálja jobban szervezni a munkát, vagy ahol szükségét érzi,
- személycseréket hajt végre.
Utóbbira van nagyobb esély. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a hétfői napon hatodmagával érkezett a szövetségbe.
Az iroda működését persze így is, úgy is újra kell gondolja. Úgy tudjuk, egyetlen, de erős főtitkárban gondolkodik. Az ő feladata lehet a közvetlen, legfontosabb új vagy régi munkatársak összefogása – az iroda személyi állományának és munkaszervezésének újragondolása, az úszószövetség napi sport és gazdasági ügyeinek intézése, a megnyugtató, zökkenőmentes sportágon belüli belső és külső kommunikációs csatornák kialakítása. Hogy ezt a személyt szervezeten belülről választja, vagy kívülről hozza, még nem világos.
Ezért Bienerth első feladatsora egyértelmű: leülni, tárgyalni és megismerni a MÚSZ valamennyi munkatársát. Úgy tudjuk, ez hétfőn egyesével megtörtént. Hogy ki megy, ki marad, arról még nem érkezett információ, de nem csodálkoznánk, ha a “Gyárfás-emberek” – főtitkár (Szántó Éva), ügyvezetés (Nagy Orsolya), sportigazgató (Füleky András), pénzügyi igazgató (Halász Sarolta), kommunikáció (Csurka Gergely) – esetében “rezegne a léc”.
Ami biztos, és ezt Szabó Tünde szakállamtitkár is kiemelte beszédében, a 2017-es vizes-vb szervezése és az úszók felkészülése érdekében is üdvös lenne, ha az átalakítás a lehető legrövidebb idő alatt lezajlana és végre mindenki gyorsan megnyugodna.
