Kedden megújult az Európai Parlament 297 oldalas eljárásrendje. Ez a szöveg szabályozza azt, hogyan működhet pontosan az EP, mit tehetnek meg a képviselők és mik a kötelességeik. A Politico.eu szemezgetett a legérdekesebb változásokból.
A változások nagy része egészen visszafogott, igazából az EP-képviselők életét szigorítják valamivel jobban. De azért a nagy részüknél az is felvetődik, hogy vajon eddig hogy működhetett ez az egész Parlament ezek nélkül?
Kevesebb írásbeli kérdés lesz
Az írásbeli kérdéseket eddig a képviselők nagyjából a munka látszatának keltésére használták. Idén eddig 8600 kérdést nyújtottak be a Bizottságnak, és a nagy részük felesleges volt, de valakinek így is válaszolnia kellett rájuk.
A következő hónapoktól a képviselők csak 20 írásbeli kérdést nyújthatnak be három hónap alatt. Mellette lesz egy új kérdésfajta, ami plenáris vitát hozhat maga után, ha legalább 40 képviselő támogatja.
Kicsit jobban megnézik az üzleti összeférhetetlenségeket
Ez is olyan változtatás, aminél nem értjük, hogy eddig miért nem ez volt. Idén több botrány is volt abból, hogy képviselők, vagy biztosok nem vallották be, hogy hol volt üzleti érdekeltségük. Neelie Kroos például titokban egy céget igazgatott, miközben biztosként dolgozott. Miguel Arias Canete pedig úgy volt energia- és klímaügyi biztos, hogy közben elfelejtette megemlíteni, hogy családi érdekeltségei voltak panamai offshore-cégekben.
Mostantól elvileg ilyen nem lesz, mert a Jogi Ügyek Bizottsága darabokra szedheti majd a biztosjelöltek pénzügyi bevallásait, hogy megfelelnek-e a valóságnak. Ha pedig nem, akkor felszólíthatja őket, hogy mondjanak le az érdekeltségeikről. Ha ezt nem teszik meg, alkalmatlannak nyilvánítják őket a biztosságra.
Nem lehet majd pénztért lobbizni képviselőség mellett
Ez is érthetetlen, hogy mehetett így eddig. Mostantól nem lehet majd európai parlamenti képviselőként pénzért olyan lobbitevékenységet végezni, ami szorosan összefügg az uniós törvényhozással.
A másodállásokat viszont nem tiltják majd, így például Guy Verhofstadt tovább dolgozhat majd a Sofina nevű befektetési cég igazgatótanácsában, miközben képviselőként is dolgozik. A képviselők ajándékokat sem fogadhatnak majd el, ha azokat a parlamentáris tevékenységükért cserébe kapják.
Átláthatóbb zárt ajtós tárgyalások
A trialógusok, vagyis a zárt ajtók mögötti háromoldalú törvényhozás eddig elég nagy veszélyt jelentett az európai demokráciára. Az ilyen tárgyalások gyorsabbak, de kevésbé átláthatóak kívülről, hiszen semmilyen írásos dokumentum nem marad utánuk a döntéshozás menetéről. A mostani változtatások szerint, ha elég képviselő találja aggasztónak egy adott téma megtárgyalását, akkor megakadályozhatják az ezekről szóló trialógusokat és a Parlament elé vihetik őket
Nem lesz ingyen nyaralás
A képviselők eddig az úgynevezett fact-finding utakat jellemzően nyaralásra használták, hiszen így az EU fizette az utazásaikat és még napidíjat is kaptak mellé. Mostantól, ha egy képviselő olyan országba megy tényeket keresni, ahonnan egyébként származik, fizetheti szépen a saját útját.
A legnagyobb szigorítás viszont, hogy jelentést kell majd írni a tényekről és megoldásokról, amelyeket az utazás alatt megismernek.
Nincs több zászlólengetés
Egy csomó képviselő csinálta eddig azt, hogy ha fel akarták hívni magukra a figyelmet, kiabáltak, zászlót lengettek, vagy transzparenseket mutattak fel ülés közben. Ennek mostantól vége. Sőt, az “agresszív zászlólengető képviselőt” egy évre el is lehet tiltani az EU-n kívüli interparlamentáris utazásoktól, így nem mehet majd olyan helyekre, mint Kenya, vagy Uruguay.
Szigorítanak a lobbistákkal szemben
Mert a lobbisták eddig egy csomószor nem mentek el az olyan különbizottsági ülésekre, ahol számon kérhették volna őket. Mostantól, ha nem mennek el, elvehetik tőlük a parlamenti belépőjüket. Akkor pedig kénytelenek lennének a parlamenten kívüli kávézókban találkozni a képviselőkkel. A képviselők egyébként abba is beleegyeztek, hogy ezentúl csak olyan lobbistákkal találkoznak, akik szerepelnek a lobbisták átláthatósági regiszterében.
