Minderre a választ két designer, a brooklyni Xuedi Chen és a brazil Pedro G. C. Oliveira közös projektje, a Backslash adja meg. Chen és Oliveira ötletét az elmúlt évek tüntetései és zavargásai ihlették, az ezek során tapasztalt viselkedések és igények hatására alakították ki azt a kollekciót, amelynek birtokában felkészültebben tüntethet a lakosság. Ötleteik egyúttal visszatükrözik az elmúlt idők trendjeit, legyen szó a térfigyelő kamerák kijátszásáról, vagy a lebénított mobilhálózat és lekapcsolat net ellenére kialakított helyi hálókról.
ARCKENDŐ
A tüntetők, ahogy ezt képekről, videókról vagy éppenséggel a gyakorlatban láthattuk, sokszor eltakarják arcukat, hogy a helyszíni megfigyelők vagy a térfigyelő kamerák kisebb eséllyel tudják azonosítani őket. (Mindez persze nem segít sokat, elég hosszú időn át követve az egyes tüntetőket biztosak lehetünk abban, hogy le fogják venni maszkjaikat vagy kendőiket, a repülőtereken használt mozgásfigyelő, ún. gait recognition rendszerek pedig további azonosítást tesznek lehetővé.)
Van, aki lézerrel világít a térfigyelő kamerákba, hogy elvakítsa azokat, mások olyan különleges arcfestést hordanak, amely azonosíthatatlanná teszi őket az arcfelismerő rendszerek számára. Chen és Oliveira azonban kézzelfoghatóbb, hagyományosabb ötlethez nyúlt: a közel-keleti tüntetők hagyományos fejviseletét, a palesztin kendőként is ismert keffiyehet vették elő és különleges mintát nyomtak rá. Ennek előnye abban mutatkozik meg, hogy a különféle hajtásai, viseletei, illetve az ezáltal kiadott minták jelölésértékűek: ha a tüntetők megbeszélik egymással, hogy melyik minta mit jelent, könnyebben tudnak egymással kommunikálni szavak nélkül is.
PÁNIKGOMB
Városi zavargások során klasszikus rendőrségi manővernek számít az, amikor útblokádokkal vagy kordonokkal zárnak le egyes utcákat vagy átjárókat, ezzel irányítva a tömeg útját egészen a konfliktuspontig. A harcosabb tüntetők szerint ilyenkor a konfliktus a válasz, Chenék azonban máshogy gondolják: mi lenne, ha a tüntetők figyelmeztethetnék egymást?
Erre való a Pánikgomb névre hallgató hardvereszköz – ezt aktiválva mindenkin elkezd vibrálni a környéken lévő (10-15 háztömbnyi távolságra gondoljunk) összes Pánikgomb, jelezve azt, hogy nem biztonságos a környék, tanácsos lenne visszavonulót fújni. Mindehhez ráadásul mobilra sincsen szükség, ami nemcsak a harmadik világbeli országokban ideális, hanem mindenhol, ahol a mobilszolgáltatás éppen bármilyen okból kifolyólag szünetel.
ROUTER
Az is könnyedén előfordulhat, mondják a designerek, hogy egy városban hirtelen elérhetetlenné válzik az internetet és a mobilhálózat is, ilyenkor pedig az összes online kommunikációra használt eszközünknek búcsút mondhatunk. Vagy mondhatnánk, ha nem lenne egy olyan routerünk, amivel helyi alhálózatot tudunk indítani (hasonlóan a Firechat, Zigbee vagy Thread rendszerekhez), aminek révén az egy környéken lévő eszközök képesek kommunikálni egymással. (Hasonló kapcsolódási rendszerek kiépítésén és gyakorlati problémáin dolgoznak most éppen az IoT-szakemberek.)
BACKUP
Az önjelölt bloggerek és social media tudósítók, valamint a dokumentáció-fetisiszták előszeretettel készítenek számos fényképet és videót. A Drive fantázianevű tárolóegységre wifin keresztül tölthetünk fel metaadatok nélkül képeket és videókat, az eszköz pedig nem csak tárolja, hanem tovább is menti még ezeket a cloudba egy további mentési pontra. Bármi történhet tehát fényképezőgépünkkel, telefonunkkal vagy magával a Drive egységgel, az elkészített bizonyítékaink megmaradnak.
STENCIL
Épületek falaira, ajtókra, ajtófélfákra rajzolt vagy karcolt egyezményes jelek évszázadok óta biztosítanak segítséget vándoroknak, tolvajoknak és mindenki másnak, aki ismeri a jelek magyarázatát. Ugyanerre épített a kettőezres évek elején hódító wifi-őrület idevágó jelensége, a warchalking: garázsokba, utcasarkokra, falfelületekre festett jelekből lehetett megállapítani, hogy hol van publikus wifi, hol van zárolt vagy akár az is, hogy hol mi az éppen aktuális jelszó. Hasonló rendszerre épít Chen és Oliveira: egyezményes jeleket javasolnak arra, hogy “itt kapcsoljátok ki a wifit és/vagy a bluetooth-t”, “itt térfigyelő kamera működik” vagy “a környéken Stingrayt telepítettek”.
JAMMER
Jelzavaró, mert nem lenne 2016-ban diszruptív technológia anélkül, hogy meg ne borítanánk megfigyelő rendszerek működését. Ha nem akarjuk, hogy közterületen a saját eszközeinken keresztül le lehessen minket követni vagy információkat lehessen begyűjteni rólunk, ez lesz a megoldás – bekapcsoljuk, indokoltan kis területen körülöttünk pedig megzavarodik minden kommunikációs eszköz és nem tud kommunikálni a külvilággal. Egyfelől izgalmasan hangzik, másfelől valószínűleg a kommunikációs zavarzónákat is ki lehet szűrni a kellő eszközzel.
