Közeledik a kvótaügyi népszavazás, ráadásul egy vatikáni út ihletet adott Orbán Viktornak: létrehoznak egy helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül. Aki a NEM-re fog szavazni október 2-án, annak sem kell aggódnia, a keresztény üldözötteket nem fogadjuk be, a kormány filozófiája szerint helyben segítünk nekik. A legrosszabb helyek egy hívő keresztény számára Magyarország közelében az iszlamista terror inkubátorai, ahol elüldözik, felrobbantják vagy lefejezik a nem muzulmánokat.
Keresztény emberek millióinak életét veszélyeztetik a szélsőséges vallási ideológiák követői. A kormány ezért kiemelt fontosságúnak tartja egy önálló kormányzati egység létrehozását, hogy segítse az üldözött keresztényeket, felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét az üldözöttek tarthatatlan helyzetére, valamint humanitárius akciókat koordináljon.
Hétfőn járta be a sajtót a hír, hogy a pápánál tett látogatás, illetve a közel-keleti egyházi vezetőkkel való római találkozás során érett meg a gondolat Orbán Viktor kormányfőben és Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterben, hogy helyettes államtitkárság kell. Az Emmin belül létrehozandó szervezet feladata a világ üldözött keresztényeinek védelme lenne. A 930 millió forintból gazdálkodó szervezet élére az Olaszországból hazatérő Török Tamás diplomatát nevezik ki.
Török Tamás
A római nagykövetség első beosztottjaként dolgozik jelenleg. Törökről kevés információt találni a neten, egy 2007-es hírben és egy 2008-as Origo-cikkben is római konzulként nyilatkozott. 2014-ben olaszul mondott beszédet az 1956-os forradalom évfordulóján. Ugyanekkor, a nagy diplomáciai lecserélések idején (amikor bevallottan többnyire kormánykötődésű, politikai kinevezések történtek a diplomáciában) felmerült Török esetleges vatikáni nagykövetségi kinevezése is. 2015-ben részt vett a római Pápai Magyar Intézet 75. évfordulós megemlékezésén a római San Girolamo della Carita-templomban (Erdő Péter bíboros is beszédet mondott itt).
Államtitkárság kell!
Több kérdést is felvet, hogy miért mostanra időzítették a bejelentést. A világon a keresztények üldözése lassan évezredek óta zajlik, ha a közelmúltat nézzük, akkor a szír és iraki polgárháborúkban sem most kezdték az iszlamista milíciák kivéreztetni a keresztény közösségeket. Ezért is furcsa az egész történet, mivel a magyar kormánynak lett volna bőven ideje segíteni a kis vallási közösségeken (sőt, akár onnan befogadni menekülteket). Megkérdeztük az Emmit a hogyanokról és miértekről, majd a menekülthullámban érintett, nagyobb keresztény közösségekkel rendelkező országokról is írtunk pár bekezdést, mivel ott elkélhet egy közép-európai államtitkárság segítsége.
A válasz első részét a cikk elején idéztük, eszerint rengeteg keresztényt üldöznek a világon,
szükség van egy, a keresztényüldözés minden formája ellen, kormányzati felhatalmazással, hatékonyan működő helyettes államtitkárságra.
A minisztérium válaszában kiemelik, hogy mindig a helyben segítésre helyezték a hangsúlyt, tehát nincs szó menekültek befogadásáról. Már van bejáratott csatorna a támogatások elosztására: korábban segítették a katolikus egyház és az Ökumenikus Segélyszervezet programjait a közel-keleti keresztények, főleg iskoláskorú gyermekek esetében is.
Egyiptom: a koptok üldözése
A keresztények elleni erőszak jellemző módon olyan államokban tűnik fel, ahol a többségi vallás több radikális oldalágat hajt. Egyiptommal érdemes kezdeni a listát, ahol a hadsereg 2013-as puccsa és az azt követő – részben szektárius – erőszak a lakosság 10 százalékát kitevő koptokat is súlyosan érintette. Munkatársaink tavaly nyáron forgattak egy kopt negyedben, erőszakot ugyan nem tapasztaltak, de nyomort annál inkább. Ettől függetlenül folyamatosan fennáll az őskereszténység maradványainak számító koptok üldözése,
tavaly maga az Iszlám Állam fejezett le 21 koptot, ami az egyiptomi légierő légi csapásait vonta maga után.
Kairó, 2016. április 29. II. Tavadrosz pápa, az egyiptomi kopt keresztény egyház feje nagypénteki istentiszteletet tart a kairói kopt Szent Márk-katedrálisban 2016. április 29-én. (MTI/EPA/Haled el-Fiki)
A koptok azért is fontosak, mert többször előkerültek Magyarországon. A leghírhedtebb megjelenésük legutóbb tavaly volt, amikor Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter arról beszélt, 2013-14-ben több mint ezer egyiptomi kopt családot fogadott be Magyarország, ők még az állampolgárságot is megkapták. Egy parlamenti kérdésre adott válaszból azonban később kiderült, hogy 2010-15 között mindössze 198 egyiptomi kapott állampolgárságot (ebben a muszlimok is benne vannak), ráadásul a hazai kopt közösség se tudott az újonnan érkezőkről.
Fontos adatok
A keresztények aránya a teljes lakosságon belül a közel-keleti országokban (ahol a 0% felé tendál, azt nem is említjük):
Bahrein – 14,5%,
Egyesült Arab Emírségek – 9%,
Egyiptom – 10%,
Irak – 0,8%,
Izrael – 2%,
Jemen – 0,2%,
Jordánia – 2,2%,
Katar – 8,5%,
Kuvait – 17,3%,
Libanon – 40,5%,
Líbia – 2,7%,
Omán – 6,5%,
Pakisztán – 2%,
Szíria – 10%.
Minden évben közzéteszi az Open Doors (Nyitott Ajtók) keresztény nonprofit szervezet azon országok listáját, ahol a legrosszabb kereszténynek lenni. Az idei lista:
A menekülthullám miatt Magyarországot is nagyban érinti a másik fontos helyszín, az Iszlám Állam kalifátusa. Zömmel ők (illetve egyéb iszlamista milíciák) rendeztek több mészárlást Szíria és Irak területén. Ebben a térségben a koptoknál is ősibb, kis híján Jézussal egyidős keresztény közösségek működnek, a Jézus korában használt arámi nyelv változatait beszélik. Jelen vannak a görög ortodoxok, a szír ortodoxok, az örmény egyház és a protestáns felekezetek is. A szomszédos Irakban kisebb számban, de élnek e felekezetek, illetve az asszírok és melkiták is.
Annak ellenére, hogy alapvetően egy iszlám jogon alapuló államban szabadon élhetnének és vallásukat gyakorolhatnák a keresztények vallási különadó ellenében, az Iszlám Állam ellenségnek, kereszteseknek tartja őket. Már 2010-től támadták az iraki keresztény templomokat és közösségeket (ezért épp Szíriába menekültek sokan), majd 2014-ben engedményeket tettek a de facto fővárosukban, Rakkában élő Krisztus-híveknek: áttérnek az iszlámra, vagy adó fejében és a saría betartása mellett gyakorolják hitüket, vagy hadiállapotba kerülnek az Iszlám Állammal. Tavaly aztán elfogyott a vallási türelem, ellenségnek nyilvánították a zsidókat, keresztényeket (azaz “keresztes hadakat”) és síitákat is, amit lefejezések, bombatámadások, a szent helyek meggyalázása követett. Az amerikai kongresszus népirtásnak könyvelte el a történteket.
i
Egy iraki keresztény nő öngyilkos bombatámadás helyszínén gyújt gyertyát 2016. július 8-án Bagdadban. Fotó: AFP / Getty Images Hungary / Ahmad Al-Rubaye
Pakisztán: húsvéti mészárlás
Nem jobb a helyzet az egyik fő migrációs kibocsátó országban, Pakisztánban sem, ahol idén húsvétkor 74 hívőt ölt meg egy iszlamista öngyilkos merénylő. Az Indiából 1947-ben kivált muszlim államban egy ideig jól megvoltak a keresztények, őket nem érintette, hogy a hindu Indiában vagy a muzulmán Pakisztánban élnek-e, a felekezeti konfliktusokból is kimaradtak. Azonban az utóbbi években a pakisztáni kormány terrorellenes hadjáratai és a radikális iszlamista terrorszervezetek bedurvulása miatt ők is a célkeresztbe kerültek.
Afrika: törzsi és vallási villongások
Sokszor az sem szükséges, hogy az adott államban a keresztények a kisebbséget alkossák. Nigériában, ahol 58 százalék a keresztények aránya, gyakori az erőszak ellenük. Ennek oka főképp az, hogy Afrika legnépesebb országának északi felén kevesebb keresztény él, ezek muszlim többségű területek. Ez az Iszlám Államnak is hűségesküt tett Boko Haram terrormilícia keltetője. 2000 óta az északi szövetségi államokban hatályos a vallási alapú saría ítélkezés, azóta 1,3 millió keresztény menekült el és közel 11 ezer embert megöltek a más vallású csoportok, törzsek.
Fekete-Afrikában még a Szövetséges Demokratikus Erők fedőnevű, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban aktív, a szomáli Al-Sabáb terrorszervezettel is jó viszonyt ápoló csoport jelentős. A nevük ellenére a demokráciával nem foglalkozó csoport keresztény falvak felgyújtásával és a lakosok leöldösésével harcol a két említett ország kormányai ellen. Gyerekkatonákkal is elkövetett kegyetlenkedéseikről bővebben ebben az ENSZ-jelentésben olvashat (angolul).
