A szakmai szövetség elnöke szerint a környezetterhelési díjak teljes mértékű bevezetése 90 százalékban a csatornaszolgáltató szervezeteket sújtja, miközben mintegy 30-40 milliárd forinttal növekedhetnek az állam bevételei.
Az elnök szerint a nyugat-európai országokban csatornadíjra a lakosság fizetésének 0,6-0,8 százalékát fordítják, Magyarországon ez az arány 2-4 százalék. Ugyanakkor a szennyvíz-elvezetést és csatornaszolgáltatást végző cégek kintlévősége országosan bevételük 6-8 százaléka, ami azt jelenti, hogy 4-5 milliárd forint folyamatos kintlévőséggel lehet számolni.
A szennyvíz-elvezetés és -tisztítás országos árbevétele a múlt évben 53 milliárd forint volt. Évente a csatornadíjak átlagosan 6-8 százalékkal emelkednek – mondta az elnök – amelyben benne foglaltatik az inflációs áremelés és a különböző fejlesztési költségek részaránya is. Az elnök kérdésesnek tartotta, hogy az esetlegesen 20-60 százalékkal megemelkedő jövő évi csatornadíjakat a lakosság egy jó része ki tudja-e majd fizetni. Amennyiben nem, úgy egyes szolgáltató cégek működése kerülhet veszélybe, mivel a díjakat nem tudják behajtani, ugyanakkor az APEH adó módjára szedi be tőlük a környezetterhelési díjat.
A sajtótájékoztatón felvetődött, hogy Budapesten várható a legjelentősebb csatornadíj-emelés, amelynek mértéke esetleg elérheti a 60 százalékot is. Ányos József, a szennyvíztechnikai testület elnöke a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nagymértékű díjemelés – az ország többi területéhez viszonyítva – abból adódhat, hogy a fővárosban a
szennyvizek csupán 25-30 százaléka tisztított, a többi tisztítatlanul ömlik a Dunába.
A szakemberek egybehangzó véleménye az volt, hogy a
környezetterhelési díj tervezett bevezetését átgondoltabban, megfontoltabban és előkészítettebben kellett volna végrehajtani. A szakmai szövetség tett ugyan javaslatokat a törvénytervezet módosítására, ám azok érdemi kérdéseket nemigen érinthettek, mivel olyan javaslatokat fogadtak el tőlük, amelyek a költségvetés bevételi oldalát nem érintették.
A szakértők emlékeztettek arra is, hogy ezen a területen 2015-ig mintegy ezermilliárd forint értékű beruházást kellene megvalósítani. Ezért a környezetterhelési díjból befolyó pénzt fejlesztésekre lenne célszerű költeni.