Újabb látványos gyarapodás a nyugdíj- és egészségpénztáraknál 

Egyértelmű a pénztári tagok álláspontja az öngondoskodásról: az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések 11,5 százalékkal, a munkáltatói befizetések pedig 5,8 százalékkal nőttek a második negyedévben.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a második negyedév végén 1095 milliárd forint volt, ami 4 százalékos – a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben látványos – növekedést jelent éves összevetésben. Négyéves távlatból nézve így 40 százalékkal 312 milliárd forinttal nőtt az összvagyon. Az egészségpénztárak is jól szerepeltek, népszerűségüket az is jelzi, hogy az egyéni befizetések az idei második negyedévben 16,5 százalékkal nőttek 2015 azonos időszakához képest – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetséghez (ÖPOSZ).

Az érintett önkéntes nyugdíjpénztáraknak 1,06 millió tagja volt a második negyedév végén, így az egy főre jutó átlagos vagyon 1,32 millió forintra nőtt, ami éves szinten 6 százalékos többletet jelent.312 milliárd plusz négy év alatt, fejenként 350 ezres többlet

Az ÖPOSZ a részére biztosított kiterjesztett adatszolgáltatásokat felhasználva négy évre visszamenőlegesen is összesítette a vagyon alakulását: négy év alatt – 2012. második negyedévéhez képest – az önkéntes pénztárak összvagyona 312 milliárd forinttal (40 százalékkal) nőtt, az egy főre jutó átlag vagyon pedig 51 százalékkal emelkedett, ami fejenként 350 ezer forint növekedést jelent.

Az ÖPOSZ elnöke, Kravalik Gábor így kommentálta az eredményeket:

Az összesített vagyon éves szinten 4 százalékos növekedése, valamint a négyéves távlatban elért 40 százalékos, azaz több mint 300 milliárd forintos bővülés nemcsak a növekvő nyugdíjtudatosságra mutat rá, de a mostani alacsony kamatkörnyezetben is igazolja, hogy a tagok jól döntöttek, amikor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást választották.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak elismertségét jelzi az is, hogy az egyéni befizetések 11,5 százalékkal növekedtek. Kedvező, hogy a második negyedévben a munkáltatói befizetések is 5,8 százalékkal növekedtek a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez az ÖPOSZ szakértői szerint azt mutatja, hogy egyre több munkáltató kezdi tudatosan támogatni dolgozói jövőjét, hiszen erre hatalmas az igény a dolgozói oldalon.

Kulcsfontosságú az ösztönzés

Az eredmények világosan jelzik, hogy a munkáltatók ösztönzése és szerepének növelése is fontos a kiszámítható és biztos jövőhöz, valamint a hazai nyugdíjrendszer stabilitásához – tette hozzá Kravalik Gábor.

Ezért annak érdekében, hogy az öngondoskodás terén nehezen beérő fejlődési ív ne törjön meg, a hazai önkéntes pénztárak legnagyobb érdekképviseleteként az ÖPOSZ tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal, hogy a pénztári munkáltatói támogatásokat a 2017-től tervezetthez képest kedvezőbb adókörnyezettel ösztönözze az állam.

Kravalik Gábor ezzel kapcsolatban közölte: Úgy látjuk, hogy a munkáltatói támogatások adókedvezményes ösztönzése nélkülözhetetlen. A kedvezményes adózású pénztári juttatások nélkül jelentősen visszaesne a nyugdíj- és egészségcélú megtakarítások mértéke.

Az elnök szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkáltatói támogatásoknak jelentős szerepe van a pénzügyi kultúra terjesztésében, a gazdaság élénkítésében, ahogy az egészségtudatosság fokozásában, egészségmegőrzésben is, illetve hogy a pénztárak az államháztartási egyensúly szempontjából is fontos szereplők.

Szeretik az egészségpénztárakat

Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak is jó negyedévet zártak. A kasszatagok aktivitása az egyéni megtakarítások terén évről évre növekszik. Az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 16,5 százalékkal 2,7 milliárd forintra növelték egyéni befizetéseiket, ami egyértelműen jelzi az egészségpénztári szolgáltatások népszerűségét is. A növekedésben az is szerepet játszhatott, hogy idén az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak többsége, élve az új jogszabályi lehetőséggel, ún. egészség- és önsegélyző pénztárrá alakult át. Ennek köszönhetően az egészségpénztáraknál jelenleg a tagok az egészségügyi és gyógyszerkiadásaik mellett már akár az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos, úgynevezett önsegélyező kiadásokra is fordíthatják az adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket, így ez a megtakarítási forma a korábbinál is vonzóbbá vált.

Dr. Kravalik Gábor az egészségpénztárakról azt mondta: Négyéves távlatban ezeknél a kasszáknál is látványos a növekedés, 2012. második negyedévéhez képest jelentősen nőtt az egyéni befizetések összege.

Az adatokból az elnök szerint egyértelműen látszik az is, hogy a pénztártagok egyre egészségtudatosabbak és évről-évre többet tesznek félre. Az ÖPOSZ ennek kapcsán azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek ellenére a munkáltatók szerepe nemcsak a nyugdíj, hanem az egészségcélú előtakarékosságban is fontos, sőt itt még jelentősebb. Bár a tagok munkáltatóinak aktivitása éves összevetésben némiképp csökkent, az idei első negyedévhez képest azonban 50 százalékkal 6,5 milliárd forintra nőtt. A negyedéves összevetésben mért kiemelkedő növekedés azt jelzi, hogy a munkáltatók a béren kívüli juttatási rendszeren – cafeteria-megoldásokon – keresztül támogatják a dolgozókat abban, hogy megőrizzék egészségüket.

Hárommillió ember egészsége a tét

Az ÖPOSZ megítélése szerint ez is egy figyelmeztető jelzés. Ha a jövő évtől tervezett magasabb adóteher miatt a munkáltatói támogatások összege lecsökken, ezek a milliárdok nem az egészségmegőrzést szolgálják majd. Jelenleg ugyanis akár hárommillió ember egészségét biztosítják az egyéni és munkáltatói befizetésekből történő egészségpénztári költések, köztük olyanokét, akik a munkáltatói támogatás nélkül nem tudnának erre a célra pénzt fordítani a családi költségvetésből.
Az ÖPOSZ szerint több millió magyar munkavállaló jövője és egészsége múlik azon, hogy a kormány elfogadja-e a pénztárak azon kérését, amely a jövőben kiemelten támogatást biztosítana a nyugdíj és egészségcélú pénztári öngondoskodásnak.