A Google következő mobil operációs rendszere, az Android N olyasmit fog tudni… amit az iPhone-ok már egy ideje tudnak. Megérkezik ugyanis a nyomásérzékeny kijelzők kezelése, ami persze nem azt jelenti, hogy innentől minden új droidos mobilt lehet turbó erővel préselni, hanem azt, hogy a gyártóknak meglesz a lehetőségük a nyomásérzékeny kijelzők beépítésére, és ha megteszik, a rendszer képes lesz kezelni azt.
Jó kérdés persze, minek hívják majd a funkciót, a 3D Touch már foglalt az Apple számára, a Force Touch meg szimplán ciki lenne, mert ez volt a 3D Touch előtt használt “munkanév” az iOS fejlesztésekor. Szóval lehet jönni, kedves Apple rajongók, és szanaszét kommentelni a cikket, hogy tessék, az Android már megint lop – bizonyára az első benzines autók megjelenésekor is hőbörögtek a Ford T-modell hívei, de a lényeg inkább az, hogy a sokasodás révén most már van egy csomó autómárka, ami közül választani lehet.
Na, de messzire is mentünk, inkább mutatjuk, mire lesz jó Androidon az erős nyomkodás. A legújabb Android N bétában megjelent egy “Launcher shortcuts” nevű új lehetőség, ami azt jelenti, hogy ha erősebben nyomunk rá a kijelzőn egy ikonra, akkor nem csak simán elindul az app, mint most, hanem előbukkan egy kis menü, amiben kiválaszthatjuk, mit szeretnénk pontosabban csinálni. Például ha az Instagramnak nyomunk oda egy embereset, akkor a hagyományos indítás helyett megmondhatjuk, hogy azonnal ugorjon a képfeltöltéshez, az ismerőseink listájához, vagy az új fotókat felfedező aloldalra. Vagy ha az időjárásjelentő app ikonját nyomjuk orron, kapásból a minket érdeklő nap információira ugorhatunk, valahogy így:
A Google meg is erősítette a felfedezést, valóban jön a nyomásérzékelős lehetőség, ugyanis bár van már olyan gyártó (mint a Huawei a Mate S esetében), amely hardveresen készen áll a dologra, mindenki arra várt, hogy a Google maga építse be a funkciót az operációs rendszerbe ahelyett, hogy házon belül oldották volna meg a dolgot.
Az ilyen béta verziók megejeltetésének azért is van értelme a Google szerint, mert így a készülékgyártók előre láthatják, milyen funkciók kerülnek a rendszerbe, és erre felkészülve tervezhetik meg a következő telefonjaikat.