Németországban további menekültügyi szigorításokat sürget az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Thomas Strobl egy hétfői lapinterjúban kifejtette, hogy meg kell nehezíteni a határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit.
A márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Baden-Württemberg tartományi CDU-szervezet vezetője a Die Welt című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek három év után “gyakorlatilag automatikusan” megkapják a határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt, függetlenül attól, hogy “legalább kezdő szinten megtanultak-e németül és képesek-e eltartani magukat”.
Ez a gyakorlat hátráltatja a társadalmi beilleszkedést, ezért meg kell változtatni, világossá kell tenni, hogy a Németországban maradás joga “nem jár ingyen”, mondta a CDU politikusa.
Javaslata szerint be kell vezetni, hogy a határozatlan idejű tartózkodási engedély kiállításához igazolni kell, hogy a kérelmező “rendesen megtanult németül”, legalább alapszinten ismeri a német jogrendszert és a társadalmi berendezkedés alapelveit, nem követett el bűncselekményt Németországban és tud magáról gondoskodni.
Az önfenntartási képességet legkevesebb 60 havi nyugdíjjárulék befizetésével kell bizonyítani, emelte ki Thomas Strobl.
A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) nagykoalíciós kormánya a múlt héten fogadott el egy újabb menekültügyi reformcsomagról, amely szinte kizárólag szigorításokat tartalmaz.
A menedékkérők számának csökkentését szolgáló intézkedéscsomag a tervek szerint március elején lép hatályba, bár a kormánydöntés után kiújult a vita a koalíciós pártok között a családegyesítés lehetőségének korlátozásáról, ezért a jogszabály-módosító javaslatokat még nem terjesztették a törvényhozás elé. A kiskorúak családegyesítési joga körüli nézeteltérést a CDU-s vezetésű belügyminisztérium és az SPD-s vezetésű igazságügyi minisztérium igyekszik rendezni.
A csomag legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el.
Továbbá két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.
Kiemelt kép: 24.hu, Neményi Márton
