Hibridek
Ha a haladásért egy belsőégésű és egy villanymotor közösen felel, akkor az adott jármű a hibridek közé sorolható. Ezek fordulnak elő legsűrűbben az utakon, elterjedésükben úttörő szerepe van a Toyotának, mivel elsőként dobtak piacra tömeggyártású hibridet, a Priust.
A fejlesztés ma már több gyártónál maximális kapacitással zajlik, ennek köszönhetően egyre fejlettebb típusok kerülnek a közutakra. A villanymotorral megtehető kilométerek száma egyre nő, elérhető konnektorról tölthető verzió, valamint több modell is örökölte az egyedi műszaki megoldásokat alkalmazó hajtásláncot.
Már a városi kisautónak számító Toyota Yarisból is ugyanúgy rendelhető hibrid verzió, mint a Lexus LS600 luxusszedánból.
A Toyota sikereit követve több világcég is kínál már fejlett, mindennapi használatra tökéletesen alkalmas hibrid modelleket. Porsche, Audi, BMW, Peugeot, Citroen és KIA is akad a hibridek között a teljesség igénye nélkül.
A felsorolásból kiemelkedik a BMW. A bajor gyártó a legmodernebb gyártástechnológiát alkalmazó modellpalettával tör be a hibrid éselektromos piacra, ennek első két tagja a városi használatra szánt i3-as, és az „álomautó” jelzővel emlegetett, nagy teljesítményű sportkocsi az i8-as.
Elektromos autók
Bár a rövid hatótáv, és a hosszú töltési idő még mindig negatívumként említhető, a kizárólag elektromos autók térnyerése megkérdőjelezhetetlen. A töltőhálózat is egyre sűrűbb, Nyugat-Európában már alapszintű útvonaltervezéssel is akad hatótávon belül egy-egy töltőpont, ahol gyorstöltéssel 15-30 perc alatt sikerül elég áramot nyerni a továbbhaladáshoz.
Ezen a téren példaértékű a Tesla stratégiája. A gyártó legkelendőbb típusa, a Model S gyorsulásban Ferrarikat ver, felszereltsége fejedelmi, hatótávja pedig 400 kilométer, amivel a nagy teljesítményű benzines típusokkal kerül egy szintre.
A prémium szegmens mellett a középkategóriában is egyre több villanyautót találunk. Az elektromos Nissan Leaf a skandináv országok egyik legkeresettebb típusa, már a Volkswagen Golf is készül villanyverzióban, a Renault Kangoo ZE pedig az áruszállítóknak kínál környezetkímélő megoldást.
Titkos befutó: a hidrogén
A legérdekesebb alternatíva az üzemanyag-cella. Ebben az esetben áram helyett hidrogéngáz a hajtóanyag, amely a tüzelőanyag-cellában a levegő oxigénjével elektromosságot termel. A két anyag egyesülése után melléktermékként csupán vízpára távozik a rendszerből.
A kísérleti fázist először a japánok hagyják el, a Toyota Mirai lesz az első sorozatgyártásba kerülő üzemanyagcellás típus. Töltése 3-5 percig tart, a hatótávja pedig 500 kilométer körül mozog, de a kúthálózat hiánya, és a magas, 15 milliós vételár kétségessé teszi sikerét. A fejlesztésben kiemelt partnerként a BMW vett részt, a 2013 óta tartó együttműködés eredményeként 2020-ra egy sor közös használatra alkalmas komponenssel lép majd piacra a két gyártó.
