Tudomány

A Naprendszerrel közel egyidős aszteroidacsaládot találtak

Kutatók egy csoportja olyan új aszteroidacsoportot fedezett fel, amely közel egyidős a Naprendszerrel. A szakértők szerint az égitestek segíthetnek annak megmagyarázásában, hogy miként született a Föld és a többi helyi bolygó.

A Naprendszer korai periódusában az anyag összeállásával úgynevezett bolygócsírák, vagyis planetezimálok alakultak ki. Ezen testek egy részéből később bolygók születtek, többségük viszont a Mars és Jupiter pályája közti kisbolygóövbe került.

A kutatók szerint annak megértése, hogy eredetileg miként is néztek ki a bolygócsírák, megmagyarázhatja, hogy hogyan formálódtak az aszteroidák és bolygók. Az évmilliárdok során azonban az ütközések hatására szinte az összes ősi planetezimál aszteroidává alakul át. Mivel ezen törmelékek idővel szétszóródtak, nehéz azonosítani az összetartozó kisbolygókat, és ezzel együtt nehéz megismerni eredetüket.

A Marco Delbo, a Côte d’Azuri Egyetem munkatársa által vezetett csapat most egy új aszteroidacsoportra bukkant, amely a fő kisbolygóöv legősibb ismert családja lehet.

A szakértők az aszteroidaöv belső régióját elemezve fedezték fel az új kisbolygókat – a Földet elérő aszteroidák és meteoritok ezen területről érkeznek. Delbo csapata a Bennu nevű égitestet is meg akarta vizsgálni, amely a NASA OSIRIS-REx mintagyűjtő missziójának célpontja.

A kutatók számítógépes modellt használtak a V alakú aszteroidacsaládok megtalálásához. Ez az a forma, melyet egy bolygócsíra széthullása után a fő objektumot kísérő töredékek-együttestől elvárnak.

Az új családban átlagosan 11,5 kilométeres átmérőjű égitestek vannak, melyek a kisbolygóöv teljes belső területén szétszóródva helyezkednek el. A 108 aszteroida közül a legnagyobb a 42 kilométer széles 282 Clorinde.

Más aszteroidák is lehetnek a régióban, melyek az ősi családhoz tartozhatnak

– mondta Delbo. A szakértő hozzátette, a legnagyobb jelölt a 138 kilométeres 51 Nemausa.

A család mérete és formája alapján a kutatók arra jutottak, hogy a csoport nagyjából 4 milliárd éves – összehasonlításképp: a Naprendszer 4,6 milliárd éve született meg. Eddig csak egy hasonló korú családot találtak, azt is jóval távolabb, a Hilda kisbolygók közt.

Az aszteroidacsaládokat általában a csoport legnagyobb tagjáról nevezik el, amely valószínűleg a többi objektum “szülője”. Delboék azonban nem szeretnék ily módon elnevezni a családot, hiszen könnyen elképzelhető, hogy az évmilliárdok során a csoport felmenője elsodródott a többiektől.

Az aszteroidák elemzésével a szakértők megállapították, hogy az eredeti bolygócsírák 35 kilométer szélesek lehettek. Delbo szerint ez nincs összhangban az új modellekkel, melyek alapján a planetezimálok kisebb testek voltak.

A csapat bízik benne, hogy módszerükkel a jövőben a kisbolygóöv más térségeiben is azonosíthatnak majd új aszteroidacsaládokat.

(Space.com)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik