Tudomány

Csillagközi missziót készíthet elő a parányi műholdak felbocsátása

Breakthrough Starshot projekt megtette az első lépést célja megvalósítása, az Alfa Centauri csillagrendszer elérése felé. A 100 millió dolláros kezdeményezés a múlt hónapban bocsátotta fel a történelem eddigi legkisebb műholdjait. Bár a küldetés eddig nem zökkenőmentes, a korai eredmények mégis biztatóak.

Még június 23-án indult el az az indiai rakéta, melyen a Breakthrough Starshot által finanszírozott hat miniatűr műhold utazott. A Sprite nevű szerkezetekből kettőt nagyobb műholdakhoz – a lett Ventához és az olasz Max Valierhez – rögzítettek. Amennyiben a kommunikáció létrejön, utóbbi eszköz fogja pályára bocsátani a másik négy kisebb műholdat.

Egy-egy Sprite 4 grammos és 3,5 centiméter széles. Apró méretük ellenére a szerkezetek rengeteg műszert szállítanak: mindegyiken van egy-egy számítógépes processzor, magnetométer, giroszkóp, a kutatókkal való kommunikációhoz használt rádió, illetve napelemek.

A szakértők eddig csak a két nagyobb műholdon utazó Sprite egyikétől kaptak jelet. A többi szerkezetet egyelőre nem tudta kiengedni a Max Valier, ugyanis képtelen volt felvenni a kapcsolatot a földi irányítással – a problémát talán az egyik antenna meghibásodása okozza. A kutatók parancsa nélkül esélytelen, hogy a négy parányi műhold pályára álljon.

Zac Manchester, a Harvard Egyetem munkatársa és a projekt vezetője azonban az egyetlen jelet is sikernek tekinti.

Ez az első alkalom, hogy egy ekkora méretű űreszköz működött

– mondta a szakember.

A kutatók célja az, hogy a közeljövőben több ezer Sprite-ot hozzanak létre és bocsássanak fel, egy olyan hatalmas hálózatot hozva létre, mellyel a Föld atmoszféráját, mágneses mezejét és közvetlen környezetét vizsgálhatják. Avi Loeb, a Harvard Egyetem szakértője és a Breakthrough Starshot tanácsadói testületének tagja szerint a terv már a következő évtizedben megvalósulhat.

Manchester úgy véli, programjuk a bolygóközi missziók számára is hasznos. A kutató el tudja képzelni, hogy egy idegen égitest feltérképezéséhez efféle parányi műholdakat küldjenek ki.

Olyan dolgokat lehet tenni ezekkel a kicsi műholdakkal, melyeket nem kockáztatnánk meg nagyobb űreszközökkel

– tette hozzá a szakember. Mivel egy-egy Sprite elkészítése csupán 25 amerikai dollárba kerül, egy ilyen megoldás kifejezetten költséghatékony lehet.

A Breakthrough Starshot nevű projekt célja is hasonló: a kutatók terve az, hogy a század során egy apró űreszközt küldjenek a legközelebbi ismert rendszerhez, az Alfa Centaurihoz. A misszióhoz a StarChip nevű szerkezetet használnák, amely lézeres meghajtásának köszönhetően a fénysebesség ötödével száguldhatna. A számítások alapján a szonda 20 év alatt érhetné el a rendszert.

Bár a projekt megvalósításáig még számtalan technikai problémát meg kell oldani, a Sprite műholdak korai sikerei azt bizonyítják, hogy a miniatűr űreszközök igenis működhetnek.

(New Scientist)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik