Tudomány

Értelmességi vizsgák kezdődtek az egész országban

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 08. 12:56

Mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és melyeket más élethivatás felé terelni? Ez a nagy kérdés évszázadok óta, amire az érettségit találták ki válaszként.
Korábban a témában:

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelivel megkezdődtek az idei érettségi vizsgák – pontosabban folytatódnak a pénteki nemzetiségi nyelv és irodalom után. Kedden matek, utána történelem, és szép sorban a tantárgyak május végéig. A június a szóbeliké lesz.

Gyötrelmes, sírós, hisztis, stresszes időszak, az érintett csaknem 110 ezer magyar fiatalnak ez élete eddigi legkomolyabb számonkérése. Felesleges papolni, hogy úgyis menni fog, meg visszatekintve milyen szép is lesz ez az egész, az ilyenek úgysem nyugtatnak meg senkit. Ráadásul a vizsgaidőszakot az idő sem képes megszépíteni – túl kell lenni rajta és kész.

Mint ahogy az elmúlt 165 évben milliók és milliók tettek “nyilvános értelmességi vizsgát” Magyarországon. Az első modern pedagógusnak tekintett Comenius fogalmazta meg először a XVII. században:

Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el azután, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra, és ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.

Érettségi vizsgálat

Az érettségi típusú vizsgát Poroszország vezette be elsőként a világon 1788-ban, hogy ily módon korlátozzák, terelgessék az egyetemre készülő diákokat. Hazánkban a forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó önkény tette kötelezővé a császárság oktatásügyének korszerűsítésének összefüggésében.

Az első érettségi vizsgaszabályzat a poroszoktól “kölcsönzött” Entwurf volt. Az „érettségi vizsgálat”  közvetlen és közvetett szerepe a közoktatást a kimenet, a felsőoktatást a bemenet felől szabályozta – fogalmaz Töttössy Istvánné dr. Az érettségi vizsgák szerepe a magyar közoktatásban című tanulmányában. Magyarul tehát a korabeli érettségi vizsgálat lezárta a középiskolai tanulmányokat, és egyben egyfajta egyetemi felvételiként is szolgált.

Nem volt kötelező, de a vizsgára való jelentkezés feltétele a középiskola utolsó évfolyamának eredményes befejezése volt.

Az 1851. június 3-án megjelent rendelet hét magyar várost jelölt meg a vizsgák helyszínéül: Pestet, Budát, Pozsonyt, Sopront, Kassát, Nagyváradot, Temesvárt. A diákok magyar vagy német nyelven adhattak számot tudásukról egy szigorúan katolikus-protestáns vegyes bizottság előtt. Az első írásbeli és szóbeli “érettségi vizsgálatot” még azon év szeptemberében megtartották, a tantárgyak akár mint ma:

  • „anyai vagy oktatási nyelv”;
  • két nyelv;
  • történelem;
  • földrajz;
  • természetismeret – ez tartalmazta a “mennyiségtant” is, amíg az is önálló vizsgatárgy lett;
  • hittan – a nem katolikusok saját egyházuktól hozhatták a „vizsgálódás” eredményét.

Könnyű soha nem volt

Jóval a kiegyezés után, 1884-ben jelent meg az első önálló, mindkét iskolatípusra vonatkozó „Érettségi vizsgálati utasítás” Magyarországon. A követelmények különbséget ettek a reál és a humán iskolatípusok között, “gymnasiumokban” öt tárgyból kellett dolgozatot írni:

értekezés magyar nyelven, fordítás magyarból németre, fordítás magyarból latinra, görögből magyarra, valamint „algebrai és geometriai feladatok megfejtése”.

A „reáliskolák” követelményrendszeréből kimaradt a görögből való fordítás, a latint pedig a francia nyelvvel helyettesítették. A tartalmi különbségeket az biztosította, hogy a dolgozatcímeket az iskolák maguk javasolták.

Érettségizők osztályképe Balassagyarmatról, 1936-ból (Fortepan/Mészöly Leonóra)

Volt persze szóbeli vizsga is, mindkét iskolatípusban öt tárgyból: a gimnáziumban latinból, a reáliskolában németből, a többi négy azonos volt:

  • magyar nyelv és irodalom;
  • Magyarország története;
  • matematika;
  • fizika.

Közepes teljesítmény nem létezett

Itt kell szót ejteni a leányokról, akik érettségi vizsgálatot a XIX. században magántanulóként tehettek fiúgimnáziumokban vagy reáliskolákban. A lányok érettségi vizsgáinak tényleges szabályozása egyetemi képzésük 1895-ös engedélyezésével fonódott össze.

Ki kell emelni, hogy az érettségit szabályozó rendeletek mind kiemelték, hogy a vizsgáztatónak a diákok felfogásának, gondolkodásának, alapismeretekben való biztos tudásának, általános szellemi érettségének feltérképezésére kell törekedniük. Nem pedig az emlékezetet terhelő aprólékos adatok magoltatásával és visszakérdezésével kell őket terhelni. Magyarán az ifjú sajátjává vált tudást kell mérni.

Érdekesség még az osztályzás is: közepes, azaz “3-as” nem volt, az értékelésre négy fokozat létezett: jeles, jó, elégséges, elégtelen.

A rendszer csaknem 100 évig működött komolyabb változtatás nélkül, amikor is 1952-ben bevezették az egyetemi felvételi vizsgát. Ettől kezdve az érettségi már nem a felsőoktatási intézményben való tanulásra, hanem a felvételi vizsgára történő jelentkezésre jogosított. Csaknem ötven évig működött így, 2005-től lett az érettségi vizsga ismét az egyetemre, főiskolára való bejutás feltétele.

(Kemelt kép: Érettségi Dombóváron 1958-ban. Forrás: Fortepan/Erky Nagy Tibor)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Tusnádfürdő, 2017. július 22.
Orbán Viktor miniszterelnök előadása előtt a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 22-én.
MTI Fotó: Veres Nándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.